2013. április 23., kedd

Európa egyik legszebb városa - Prága (Csehország)

Mai virtuális bemutató sétánkat Európa egyik legszebb, leghangulatosabb városában Prágában tesszük. Nagyon sok szép nevezetessége van, amit érdemes meglátogatni mind nappal, mint esti megvilágításban.
Ha első látogatásunkkor megérkezünk szemet kápráztató látványban lesz részünk, amit a későbbiekben is nagyon nehezen felejtünk majd el... Körsétánkat a nevezetességek bemutatásával és történelmi múltjának bemutatásával tesszük teljessé a szokásos nappali fotók mellett az éjszakai látványt sem hagytuk ki, ami még jobban elvarázsolt minket.




Eredetileg két napra mentünk, de három nap lett belőle... Nagyon sokat láttunk a három nap alatt: Hradzsin tér, Karluv-most, Károly-híd, Nemzeti Múzeum Prága, Óvárosi tér, Prágai várnegyed, Régi Zsidó temető, Szent Vitus székesegyház, Vencel-tér, Visegrád, Vysehad... Persze ez jókora izomlázzal is társult másnapra. Én ilyenkor úgy vagyok vele, ha külföldre megyek nem a sörözésé, bulizásé a fő szerep, hanem minél többet szeretnék belőle látni nappal és esti megvilágításban.

Kalandos út után megérkeztünk a pályaudvarra

Visszafelé sem lesz rövid...
 















 Károly-híd / Karluv most

A hangulatos, Prága egyik fő látványosságának számító, 516 méter hosszú, és 10 méter széles hídon grafikusokkal, utcazenészekkel, mutatványosokkal, és fiatalokkal találkozhatunk. A 16 pillérrel rendelkező híd helyén korábban egy fahíd állt. 1357 óta ez Prága első állandó hídja. Alapkövét 1357-ben IV. Károly német-római császár fektette le, a híd végül 1402-re készült el. 1851-ig ez volt az egyetlen híd a Moldván. A Károly-híd 30 híres szobrának többségét 1687 és 1714 között állították fel, de még 1928-ban is bővült új szoborral a híd. Ugyanakkor ma már nem feltétlenül az eredeti szobrok láthatók: 1965 óta az összes szobrot másolatokra cserélik, és az eredetiket a cseh Nemzeti Múzeum lapidáriumában őrzik. A híd két végén egy-egy torony áll: a 15. századi Mala Strana, és a 14. századi óvárosi hídtorony, mindkettő kilátóként is működik.





Óvárosi Hídtorony, Staromestská mostecká vez

A világ egyik legszebb gótikus épületét, és bizonyosan Európa legszebb hídtornyát Petr Parler tervezte a 14. század végén. Nem csak a Károly-híd dísze volt, hanem védelmi célokat is szolgált. A háromszintes, 64 méter magas torony három szoborral díszített. Szintjeiről szép kilátás nyílik Prága óvárosára. 





Óvárosi tér / Starometské Námesti


Prága legrégebbi, már a 12. század óta létező terén akár valamelyik hangulatos étterem kinti asztalánál ülve csodálhatjuk a kulisszákat, a csodás, ősi épületeket, templomokat, és a sürgés-forgást - zenészeket, mutatványosokat. A Vencel-tér, és a Károly-híd közötti tér mindig turistákkal van tele. Továbbá a prágaiak egyik népszerű találkozóhelye, ezen felül ünnepek, karácsonyi, és húsvéti vásárok, tüntetések színhelye. Világversenyek idején a csehek nagy kivetítőkön innen nézik remek jégkorong-, és focicsapataikat.
A tér egyik legérdekesebb része az óvárosi városháza mellett lévő csillagászati óra, a világ legrégebbi, még ma is működő csillagászati órája, melyen a Nap és a Hold állása, és a jelenlegi csillagjegy látszik. Az óra legrégebbi része 1410-ből származik. Minden egész órában mozgó figurákat és apostolokat lehet megcsodálni. Mindig nagy tömeg verődik össze ehhez, ezért érdemes már 10-15 perccel egész előtt a csillagászati óra elé állni a legjobb látványhoz.

A városháza 1338-as tornyából Prága panorámáját élvezhetjük 50 méteres magasságból.

Az Óvárosi téren áll az az 1735-re befejezett, fehér, barokk Szent Miklós-templom, és Gyönyörűek a teret övező paloták is. A tér közepén Husz János szobra áll. A szobrot 1915-ben, máglyahalálának 500. évfordulójára emelték. Az óvárosi térről érdemes sétát tenni az óváros szűk utcáin keresztül, melyek hangulata, éjszakai életének köszönhetően még éjszaka is, igen megkapó. 










Vencel-tér / Václavské  námesti

Prága egyik legjelentősebb tere az újváros egyik kulturális és üzleti központja. A város legnyüzsgőbb terén mindig számos turistával, helyivel, és nagy pezsgéssel találkozhatunk. Szállodák, éttermek, bárok, és kocsmák gondoskodnak róla, hogy a tér éjszaka se aludjon. A Vencel-tér számos jelentős történelmi esemény színhelye volt, 1969-ban pl. két diák is felgyújtotta magát itt a rendszer elleni tiltakozásként, és az 1989-es bársonyos forradalom idején is nagy demonstrációkat tartottak e helyen. Számos, a 20. század elején épített szép épületen kívül a tér két fő látványossága Vencel lovas szobra, és a cseh Nemzeti Múzeum épülete. 



 

Nemzeti Múzeum

A Vencel-téren lévő monumentális múzeum főépületének neoreneszánsz homlokzatát a párizsi Louvre mintájára tervezte Josef Schultz. 1818-ban alapították, és 1885-1891 között épült. A múzeum bombatámadást kapott a II. világháború idején, és megsérült 1945-ben, 1968-ban, szovjet géppuskatűz miatt, és 1972-ben, és 1978-ban is a prágai metró építésének idején. Ez a Cseh Köztársaság legnagyobb, és legrégebbi múzeuma. Többmillió elemes gyűjteményében régészeti, és természettudományos leletek, ásványok (Európa legnagyobb ásványgyűjteménye), érmék, és egyebek találhatók. Egymillió kötetes könyvtár, és a cseh panteon is itt található. A múzeum lapidáriumában a Károly-híd eredeti szobrait, ill. sérült, vagy olyan műalkotásokat őriznek, amelyek a jövőben az időjárás viszontagságai miatt elpusztultak volna.
Az új épületnek nagyon érdekes története van: 1938-tól itt működött az első prágai tőzsde, majd 1946-1992 között parlamentként, 1995-2009 között pedig rádióstúdióként funkcionált. 2009-ben költöztették ide a Nemzeti Múzeumot. 


Prágai várnegyed bemutatása, nevezetességei, érdekességei


A prágai vár (Prazsky hrad) Európa legnagyobb várkomplexumának számít, és a Guiness-rekordok könyve szerint maga a vár, 570 méteres hosszával, és 130 méteres szélességével a világ legnagyobb ősi vára. A régi időkben innen kormányozták az országot a cseh királyok, ma pedig itt van a cseh köztársasági elnök irodája. Számos háború, tűzvész, felújítás, és különböző történelmi korok eredményeképp igen változatos palotákat, erődítmények, és templomok jöttek itt létre. Csodás kilátása miatt is igen népszerű. A fantasztikus, varázslatos hangulatú prágai várnegyed kötelező nevezetességnek számít mindenkinek, aki Prágában jár. Története a 12. századig nyúlik vissza, amikor is megépült egy román stílusú vár. Luxemburg János a vár környékére jobbágyokat telepítette be, és ezzel megkezdődött a Várnegyed bővülése. A várat a 14. században IV. Károly gótikus stílusban újjáépítette. Egy 1541-es pusztító tűzvész után szinte az egész negyedet újjá kellett építeni. A Hradzsin 1598-ban kapta meg a szabad városi rangot, míg 1784 óta az egyesített Prága része.




Szent Vitus székesegyház

Sok ember számára a Szent Vitus székesegyház jelenti magát a prágai várat. És valóban, ez is Prága egyik legtipikusabb, legismertebb nevezetessége, amely szinte egész Prágából látható. A Szent Vitus székesegyház Prága, és egész Csehország legnagyobb, és legfontosabb egyházi épülete, a cseh királyok, és királynők koronázásának tradicionális helyszíne volt. A főépület mellett számos kápolnája is figyelemre méltó, az egész székesegyház legszebb része a Szt. Vencel kápolna. A székesegyház helyén korábban több templom állt, a jelenlegi gótikus székesegyházat 1344-ben, IV. Károly kezdte építtetni. A 15. század első felében (amikor még mindig nem volt teljesen kész) a huszita-háborúkban megsérült a székesegyház, majd, 1541-ben, egy nagy tűzvészben is jelentős sérüléseket szenvedett. 1844-ben dolgoztak ki egy programot a székesegyház befejezésére, és renoválására, és végül, 1929-ben, több mint 600 év után, a székesegyház építése befejeződött. 




Szent György bazilika

A prágai várnegyed legrégebbi, Prága 2. legrégebbi, és Prága legjobb állapotban lévő román temploma. 920-ban alapították, és 973-ban a szomszédos bencés kolostorral bővült. Egy 1142-es tűzvész után újjáépítették. Külső része nem utal arra, hogy a templom már több mint 1000 éves, ezt főleg a bazilikába belépve lehet látni. Jelenleg koncertteremként működik. 





  És még pár esti kép a várnegyed éjszakai hangulatáról...











Hradzsin tér / Hradcanské námesti 

 

A Hradzsin főtere környékén alakították ki a jobbágytelepülést, melynek lakói a prágai vár kiszolgálásán dolgoztak. A tér az 1541-es tűzvész után is megtartotta eredeti alaprajzát. Számos szép barokk, és reneszánsz palota (melyek közül egyikben a Cseh Nemzeti Galéria működik), és egy templom áll a téren.





Vysehrad

Vyšehrad Prága egyik történelmi, az Újvárostól délre, a Moldva partján elhelyezkedő városrésze. A Prágával 1883-ban egyesülő negyed területe 36,26 hektár, lakóinak száma 2001-ben 1731 fő volt.

A folyó felé meredeken leszakadó 42 méter magas dombon a legfontosabb és legismertebb építmény a vár, melynek alapítása a 9-10. századra vezethető vissza, egyes vélemények a mai Prágát alkotó városrészek közül a legrégebben alapítottnak tekintik. A fokozatosan kiépülő vár a Premvsl-dinasztia alatt királyi székhelyként is szolgált. A Hradzsin kiépültével azonban fokozatosan vesztett jelentőségéből, és IV. Károly alatt véglegesen elvesztette kiemelt rangját.

A 14. században a terület a husziták birtokába került ideiglenesen. A romló állapotú váron a 17. században kezdtek nagyszabású átalakításokat: a harmincéves háború után a Habsburgok kiképzőközpontot hoztak létre az osztrák hadsereg számára.

Ma a negyed a cseh fővárosba látogató turisták kedvelt célpontja, elsősorban a dombot uraló, 19. században épített neogót stílusú Szent Péter és Pál  templom, valamint a mellette fekvő sírkert miatt, ahol többek között Antonin Dvorák, Alfons Mucha, Bedrich Smetana és Jan Neruda is nyugszik. A területet 1962-ben nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították.
A mostani albumba válogattam össze egy csokrot e gyönyörű város legszebb képeiből:















A Prága déli részén elterülő Vysehrad az ókor óta lakott mítoszokkal övezett terület, a turisták egyik közkedvelt célpontja. Dombjára épült 1070-ben a Szent Péter és Pál templom. Egy ideig kiemelt fontosságú része Prágának, az udvartartás itt építetett palotát és itt is tartózkodott (II. Vratislav 1062-1092). A huszita háborúk nagy pusztítást okoztak a gótikus emlékekben, ezeknek csak egy része került újjáépítésre.

Ma a templom uralja a környéket, melynek bal oldalában található a Vysehradi Nemzeti Temető, itt alusszák örök álmaikat a cseh nép nagyjai, írók, festők, zeneszerzők, de még korábban ide temették a cseh uralkodókat, a politikai élet kiválóságait. Ezt a részt, ahol a Myslevkova szoborcsoport található a temető nyugati részében, Slavínként („dicsőség helye”) emlegetik. Smetana, Dvorak, capek, Neruda, Mikolas Ales, Mucha, Josef Slavík is itt nyugszanak.

" A Nemzeti Temető keleti kapujánál található Vyšehrad egyik érdekessége, az Ördög-oszlopok, melyek 1888-ig a Szent Péter és Pál templom előcsarnokában voltak elhelyezve, ahonnan II. József rendelete alapján kerültek a mostani helyükre. Egy legenda szerint az egyik vyšehradi kanonok, aki szenvedélyes kártyajátékos volt, adósságai megtérítése végett fogadást kötött egy Zardan nevű ördöggel: az ördög elviheti a lelkét, ha hamarabb hoz el egy oszlopot a római Szent Péter és Pál templomból, mint ahogy a kanonok levezeti a misét. Az ördög azonban csalt, és egy közelebbi, a trasteverei Szűz Mária templom egyik oszlopát ragadta meg (mely templom egyik oszlopa a mai napig valóban hiányzik). A csalásáért azonban Szent Péter úgy büntette meg, hogy az oszlopot kiszakította a kezéből és beleejtette egy velencei lagúnába; így az ördög elkésett, s mivel elvesztette a fogadást, nagy mérgesen rádobta az oszlopot a templomra, mely annak tetejét kiszakítva a templom hajójába esett, s több darabra törve itt is maradt hosszú évekig."
















Régi Zsidó Temető (Stary Zidovsky Hirbitov)


A XV. század elejétől a prágai zsidók arra kényszerültek, hogy halottaikat a városon belül temessék el, ekkor keletkezett a Régi Zsidó Temető, amely az Európában található zsidó temetkezési helyek közül a második legrégebbi.
Körülbelül 12.000 sírkő található itt a legöregebb 1439-ből való, de mivel a helyszűke arra kényszerültek, hogy több rétegben temetkezzenek, körülbelül 100.000 személy nyugszik itt.
Mindenekelőtt a leghíresebb síremlék Jehudi Löw ben Bezalelé (1523-1609) akit a világ Löw rabbiként ismer. Csodás képességeit először akkor bizonyította, amikor a császár már nem első alkalommal le akarta bontatni a zsidónegyedet, lakóit pedig száműzetésbe küldeni: a Károly hídon a kocsija elé állt, mire a körülötte álló emberek elkezdték sárral és mindenféle más mocsokkal dobálni – ő azonban virággá változtatta azokat.
A császárt a csodálatos tett kábulatba ejtette, ezért a bontás helyett inkább meghívta magához Löw rabbit, hogy tegyen valami csodát, mondjuk idézze meg a zsidó ősatyák szellemét. Rendben, mondta a rabbi, azonban ne nevessetek közben! Természetesen nem bírták ki, ezért a palota plafonja leszakadt, és ha nem állítja meg Löw, akkor agyonnyom mindenkit. Így csak a terem vált használhatatlanná, mert túl alacsonyra került a mennyezet.
Löw rabbi nevéhez mégiscsak a Gólem története kapcsolódik leginkább. A legenda szerint agyagból embert formált, a szájába helyezett varázserejű papírral életre keltette, és otthonában dolgoztatta, csak szombatonként pihenhetett meg. Egy péntek este elfelejtette kivenni a papírt az agyagember szájából, és már majdnem kihirdette a szombatot az imaházban, amikor arról értesült: a Gólem megvadult, tör-zúz, még a végén megöl valakit.
Löw egy pillanatig habozott, hisz már elvileg szombat volt, amikor még a Gólemet sem szabad leállítani, aztán mégis úgy döntött, hogy még nem mondta végig a zsoltárt, tehát nincs még szombat. Hazarohant, ahol a Gólem épp a baromfiudvar felszámolására készült, kirántotta a szájából a varázsigét, mire az óriás holtan esett össze. A szombat elmúlt, azonban a Gólemet többet már nem élesztette fel, hanem tetemét a Régiúj zsinagóga padlásán helyezte el, máig is ott van, ha a turisták még szét nem hordták.   
 








Remélem a képek alapján kedvet kapott, hogy ha majd lehetőség adódik rá, egyszer ellátogasson Prágába....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése