2014. április 30., szerda

Egy nap a farmon...

Most egy nem szokványos történetet mesélek el kedves olvasóimnak, ami bennem mély nyomott hagyott és élményekkel gazdagan tértem haza utána... És persze ennek semmi köze a tv-hez, most a farm és mi vagyunk a főszereplők.

A húsvéti hosszú hétvégén úgy alakult, hogy Kárpátalján voltunk feleségemmel és egy ottani barátunk meghívott minket a farmjára. Már régóta szerettem volna látni egy igazi vérbeli farmot, ahol állatgazdálkodással foglalkoznak. Nagyon is érdekel, hogy milyen lehet ott, folyamatosan figyelni őket, akár még éjjel is.

Nosza eljött a nagy nap, útra keltünk barátommal egy szekéren. Feleségem még elkolbászolt vásárolni ezt-azt, mivel félő volt, hogy másnap zárva lesznek az üzletek. Útközben kiderült, hogy kisborjú született éppen. Legközelebb remélem majd a születését élőben is látni fogjuk. Borúsnak indult az idő, esővel ijesztgetett minket. De később kitisztult, egész meleg lett. Ahogy haladtunk előre, olyan érzésem volt, mintha egy természetvédelmi területen haladtunk át. Gémet láttunk egész közelről, varjakat a fűben, pacsirta hangját, sasok szálltak a hegyeknél... Rengeteg sas van itt, ide később csak természet- illetve madár fotózás szempontjából is érdemes kijönni.

Élőben, igazi nyájterelést is tapasztaltunk, sőt egy pillanatra ránk is lett bízva, aminek az eredménye az lett, hogy kapkodhattam a lábam, mivel ők pontosan tudták, hová kell menni legelni, nem néztek hátra hol a pásztor, hanem szaladtak is. Ráadásul egy kis kecske le is maradt rendesen, de hogy visszatért -e a többiekhez, a kisfilmből a kedves látogatók megtudják. 
Jó szórakozást a fotókhoz ! 



Indulhatunk?
Ritkán ülök szekéren :-)
Persze útközben is készült pár tájfotó...
Picit borúsnak ígérkezett az idő...
Elgondolkoztam magamban, milyen madárvilág lehet itt hajnalban?
Szépen és gondosan művelt szántóföld


Végre megérkeztünk barátunk farmjára. Érdeklődve figyeltem az állatokat, ők is kíváncsiskodtak, vajon mi járatban errefelé?

Érdeklődve figyeltek minket...
Tényleg szeretik a sót...
Jó dolog egy kis pihenés...
Gondoskodó szülő
Ki vagy te és mit szeretnél ? - mintha ezt kérdezték volna
Végre kisütött a nap egy picit, igazi élet volt itt...

 



Feleségem és a farm lakói
Rólam is készült egy kép
Beszélgetünk egyet?
Nem akart beszélgetni ő sem, de egy fotót megengedett...
Utána, mivel a nyájnak ki kell mennie a szabadba - mi is velük tartottunk. Barátunk megbízott engem, hogy egy picit vigyázzak rájuk - erre elindultak egy meghatározott időben én meg csak szaladhattam utánuk. No ebből kiderült nem lesz belőlem pásztor, az már biztos....

Barátunk, a nyájak örzője
Ezzel a szekérrel jöttünk... A kerítésen időnként bagoly is meg szokott pihenni napközben, azt mondták...
Ez bizony egy komoly feladat
Örömmel néztem őket...
Majd gyorsan elindultak egy irányba...
A fekete úgy állt ott, mint egy őrző
Csak legeltek és legeltek...
Visszatértünk a farmhoz...
A lónak is szüksége van táplálékra...


 Tényleg egy fantasztikus napot töltöttünk itt - egyúttal köszönjük barátunknak, hogy meghívott minket.


És a kisfilm arról, hogy a kicsi kecske megmenekült-e...:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése