2014. szeptember 26., péntek

Balatonfüred és a zsugorított fejek

Most legutóbbi kalandunkat mesélem el: feleségemmel Balatonfüreden voltunk egyik szombaton. Kellemes időnek ígérkezett és kivételesen az eső sem esett. Amolyan szokványos időjárással néha borult néha sütött. Leszálltunk hát a vonatról és máris Balatonfüred gyönyörű látványában volt részünk. Az ősz már megmutatkozott kicsit, de azért látszott, hogy még nem jött el az igazi, arra még bizony várni kell. 
Viszont most sem programban hiány megtekintettük a kötelező látnivalókat, a junior nyíltvízi úszó-világbajnokságot, a Jókai Mór emlékházat és egy érdekes kiállítást a zsugorított fejekről... Bővebben a posztban olvashatnak róla.



Ezt az autót, feleségem is hazavitte volna...
Elindultunk hát lefelé. Máris rengeteg szuvenyírt lehet vásárolni, szinte minden megkapható. Sétáltunk tovább máris egy Yacht Club-ba ütköztünk. Ezeknek a hajóknak a látványa valahogy mindig lenyűgöz, szívesen nézegetem őket. 








Miután kicsodálkoztam magam a látványban továbbsétáltunk. Épp nagy banzáj volt. Szeptember 6-án voltunk ott és akkor rendezték a junior nyíltvízi úszó-világbajnokságon. A versenyen huszonkilenc ország kétszázötven versenyzője vett részt. Mivel pihenni jöttünk a fotózást hagytam inkább a megbízottaknak inkább csak csodáltuk az eseményeket.  Katicát sem kellett kérni, mindjárt kipróbálta milyen lenne, ha ő is versenyző lenne, de azért szerencsére hamar letett eme próbálkozásáról...

Mindenesetre volt alkalmunk megnézni, ki győzött, ki nem, hallgatni a szurkolókat és még ingyen fagyit is osztogattak - a népnek meg mi sem kellett gyorsan is fogyott :-) 

A sétány a Balaton mellett valami gyönyörű, egy bácsi harmónikán játszott, sokszor melléültek énekelni, vagy egy fotó erejéig, persze pénzért. 


Továbbhaladtunk és következő állomásunk a Jókai Mór emlékház volt.
"Az országban szinte egyedülálló író-ház bepillantást enged a Jókai család füredi mindennapjaiba, felidézi társasági életük hangulatát. Jókai Mór az 1870-ben épült villában írta a máig talán legnépszerűbb regényét, ’Az arany embert’, és más, a Balatont népszerűsítő novelláit, hírlapi cikkeit. A látogató a Jókai villába belépve több mint száz esztendővel visszaforgatva az idő kerekét, eredeti Jókai relikviák közt találja magát, neves írónk íróasztalát megérintve juthat közelebb hazánk egyik legnagyszerűbb korszakához, s egyik legkiemelkedőbb írójának életéhez." - forrás: http://www.balatonfured.hu .


A kertje valami csodálatos és belül valóban nagyon szépen és ízlésesen van berendezve. Teljesen olyan érzés, mintha az író mindennapjait látnánk, csak éppen őt nem látni már sajnos.Ahogy ott sétálgattunk elképzeltem többször magamban milyen lehetett akkor az élet és hogyan lakhattak ott.

A kertje tényleg nagyon szép volt...
Az ősz első színei...
 Feleségem bement a házba a fényképezőgéppel, én kint sétálgattam addig tovább...

Jókai Mór ház belülről...
Jókay-család címere, sajnos nem lett éles fotó
Jókai Mór és felesége
Így nézett ki a szoba akkoriban...
Emlékfüzet
Továbbindultunk és egy érdekes kiállításra lettünk figyelmesek, mely a zsugorított fejek-et mutatják be, egy Amazonas Múzeumban, amely megtalálható a parti sétányhoz közel, a Kisfaludy utcában. 

A következő infókat találtam róla:


"Pál Richárd egy Magyarországon alig ismert kultúra képviselőivel történő véletlen találkozás, majd az ezt követő, mintegy 11 évnyi kutatás, levelezés és anyaggyűjtés eredményeképpen alapította meg az Amazonas Múzeumot.
- Olaszországban találkoztam egy dél-amerikai családdal, akik az amazóniai esőerdőben épülő iskolák számára gyűjtöttek adományt. Tőlük hallottam először a Peru északi és Ecuador déli részén élő harcos múltú shuar indiánokról, akiket fejvadászoknak is hívnak, mert ellenségük fejét levágták, a koponyáról lenyúzták a bőrt, a szemhéjakat, ajkakat levarrták majd spirituális szertartás részeként főzéssel és melegítéssel gondosan ököl nagyságúra zsugorították. A szertartás célja az, hogy igyekezzenek bezárni az ellenség szellemét, és megóvni gyilkosát a spirituális bosszútól. Nem kell mondanom az indiánok kultúrája felkeltette az érdeklődésemet – mondta kérdésünkre Pál Richárd."


Érdemes megtekinteni, megismerni ennek történetét, ha nem vagyunk gyenge idegzetűek - egy biztos abban a korban nem szerettem volna élni. Itt is nagyon igényesen, ízlésesen és a végén egy film vetítéssel zárja a bemutatást az érdeklődőknek.  Ide csak egy képet töltök fel bemutatásul, eléggé megrázó volt.


Sokat sétáltunk ezen a napon, a parkban is körülnéztünk, majd fáradtan hazaindultunk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése