2014. október 21., kedd

Mártély


Elérkezett a nagy nap, hajnali órákban, hogy még jó fényekben odaérjünk elindultunk Mártélyra. Erről a helyről mindig csodaszép fotókat látni közösségi oldalakon.
Én már jó 2 éve terveztem, hogy ellátogatok ide, természetesen őszre esett a választás. Október közepe van, mielőtt elindultunk még leellenőriztem, hogy szép napsütéses idő lesz aznap. Budapest még csak ébredezett, mikor mi már az autópálya felé haladtunk. Egy róka próbált átszaladni az úton, de mivel ismeri a Kresz szabályait, ezért gyorsan visszafordult. A GPS jól elirányított minket, így  a reggeli szép sárgás fényeket elszalasztottuk. Valahogy nem hozta meg azt, amire számítottunk, igazán ősz sem volt, és a víztükör sem adta azt a bizonyos felejthetetlen élményt...

Még útközben utolért a napfelkelte. Ezt mindig szívesen megnézem. Amikor megérkeztünk először a horgászok által kedvelt részt találtuk meg, akik mesélték, hogy azért ilyen a víz, amit láttunk, mert sok benne a vízi rucaöröm. 
A vízi rucaöröm a víz felszínén úszó, gyökér nélküli páfrány. Nem vagy gyengén elágazó rövid szárán két sorban átellenesen helyezkednek el úszó levelei. A 10-15 milliméter hosszú, elliptikus levelek felső oldalát rövid, lágy szőrök borítják. A vízbe gyökérszerű, módosult levelek csüngenek. Egyéves faj, tavasszal az iszapban áttelelt spóráiból fejlődnek ki az új növények.


Tipikus Mártély kép.. Csónakok és a víz helyett a vízi rucaöröm
Tanösvényt kerestünk, elindultunk...
 

Egy cseppnyi ősz.
Hálás téma...

Hol az ősz? Hol a víztükör? Sehol....
Végre találtunk azért valami szépet is...
A kihagyhatatlan csónakos...

Szépen sütött nép...
Őszapót vettünk észre...
A 361-es csónak...

Mintha a Hárosi öböl lenne...
Se térképünk nem volt, se idegenvezetőnk úgy próbáltuk megkeresni a híres-nevezetes mártélyi fapallós tanösvényt. Útközben találkoztunk szintén kirándulókkal, őket próbáltuk megkérdezni. Már kíváncsian vártam azt a belvizes helyet, ahol fapallón lehet közlekedni...


Visszatértünk az erdőbe...
Ez már amolyan Mártélyi stílusú...
Moha és fa...
Végre találkoztunk igazi gombafajjal is, amit régóta kerestem...
 És megtaláltuk végre a fapallós híres mártélyi tanösvényt:

Végre megtaláltuk...
De a gomba még egy picit marasztalt...
Elindultunk a fapallós tanösvényen...
Na ezt már szeretem... Szép látvány volt.
Itt már rendesen sütött a nap...
Benyúló nád a vízbe... Kedvenc témák egyike
Na, ez így már döfi
Azért itt van az ősz mégiscsak...
Kimaradhatatlan őszi fotó
Rendesen be volt nőve növénnyel...
De hamar véget ért az út...
Sok jót olvastam az interneten erről a tanösvényről, de ez most nem volt olyan szép. Lehet, pár héttel később kellett volna jönni, amikor már minden szép színes és a madarak sem mennek szabadságra aznapra. Ekkora távot azért Budapestről nem mindig tesz meg az ember... Visszatértünk hát a csónakokhoz.


Ez az egyik kedvenc fotóm erre a napra...
 


... És ez a másik nagy kedvenc Mártélyról...
Szép volt ez a hely, de annyira nem, hogy újból visszatérjek ide. Esetleg ha éjszakai fotót akarok majd fotózni csillagokkal, lehet érdemes lesz. Vagy egy másik évszakban? Mindenesetre a híres Mártélyt végre a saját szememmel is láthattam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése