2015. április 23., csütörtök

Fűvészkerti nagyon tavasz

Feleségem ötlete volt, hogy kilátogassunk a Füvészkertbe. Én egy kicsit kételkedtem ugyan mi szép lehet ott, rengeteg ember, miért is lenne érdemes oda kimenni. Hát meglepetésemre, tévedtem. Már messziről látszott, hogy hatalmas kertről van szó. Először a növények nevét sem tudtam, de a hatalmas rózsaszín, valamint sárga fáktól és bokroktól megrakott virágok hamar lenyűgöztek a látványukkal. Mint később megtudtam kikelti bangita (Viburnum bodnatense) és húsos som (Cornus mas) a nevük. Ahogy haladtunk előre a tavasz kedvelt virága az ibolya is sok helyen felbukkant, a sárga, fehér és kék virágú sáfrányok is, a kihagyhatatlan nárciszok és még sorolhatni lehetne a rengeteg növényfajt. Összefutottunk kiskacsákkal is, akik pár naposak lehettek csak, röhögő galambbal. Röpke két órát töltöttünk itt, de felejthetetlen élmény volt...


Induljunk hát neki és járjuk együtt körbe e csodálatos helyet!


Tényleg igazi kikapcsolódás volt ezen a hétvégén elmenni ide, még a viszonylag sok ember ellenére is. A kert nagy, eloszlik a tömeg. Mindig tartogat meglepetéseket és mivel a belvárosban van, annak számára, aki itt lakik könnyen megközelíthető.


2015. április 22., szerda

Újra Apajon


Végre eljött az idő, hogy ismét elmehettem Apajra. Kiskunságnak ennek az élővilága valami leírhatatlan, április 11-én szinte elképzelhetetlenül korán indultunk útnak (hajnali 4-kor), hogy még a napfelkelte legeslegelső fényeit elérjük. Koromsötétben haladtunk - elhagytuk Budapestet, majd a jól ismert Bugyi falu határán letértünk a betonútról és csak a fényszóró fényénél haladva kerültük ki az elénk kerülő nyulakat (vagy hatot számoltunk meg), fácánokat.  A nap fő célja a madarak megfigyelése és az ottani állatvilág felkutatása volt.

Már egy számunkra ismert helyen álltunk meg: a madárvártánál. Még alig lehetett látni, kedvenc színeim akkor jelentek meg az égbolton... Még a nap is akkor kezdett "ébredezni"....




2015. április 19., vasárnap

Madárles - régi és új vendégek

Amikor új helyre költöztettük az itatós lest, nem is gondoltam volna, hogy ennyi új madárfaj kíváncsiskodik majd. Természetesen cinkék folyamatosan jönnek, de most már a meggyvágó állandó vendég (régen mit nem adtam volna egy jó fotóért róla!), szajkó, harkályok folyamatosan jönnek, vörös begy érkezett bátortalanul, de érdeklődve, énekes rigó fürdött egyet és dolmányos varjú is birtokba vette a terepet. Üveg mögül nézve elég félelmetes volt, ahogy közel jött és nézegette a saját tükörképét. Egyik kék cinege folyamatosan próbálja elzavarni vetélytársát szintén, ami persze nem más, mint saját maga (no persze, ezt ő nem tudja). Erdei pintyek kevésbé jönnek fel az itató részhez, inkább a földön szedik fel az esetlegesen elhullott kaját. Egyszer az egyik már majdnem megjelent, de egy nagyon harcias Szajkó elzavarta...


És hiába van reggel, dél, vagy este - minden időszakban van fény és esemény. A tetőre került egy fólia, hogy védje az esőktől, még egy festés van tervbe véve.


Az áprilisi fotókból láthatnak egy összeállítást kedves olvasóim.