2015. május 20., szerda

Római barangolások 3. rész - Szent Péter tér, Szent Péter Bazilika, az Igazság szája, Vatikán

Római májusi barangolásunkról szóló bejegyzéssorozat harmadik, egyben befejező részéhez érkeztünk. Itt a Szent Péter térről láthatnak leírásokat, fotókat és a Vatikánról. Ez az a két hely, amit életünkben szerintem legalább egyszer látnunk kell. A Vatikánról a Római barangolások filmben is sok videót láthatnak, sok helyen nem volt tilos a fotózás. 
Fussunk is neki, járjuk hát körbe Róma két legcsodálatosabb helyét kedves Olvasóim!




A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház első számú szentélye, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike, a világ legnagyobb keresztény temploma. A Vatikán állam területén épült, befogadóképessége körülbelül 60 000 fő. Szent Péter apostol sírjára építették, ennek ellenére nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a lateráni bazilika. Belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter, alapterülete körülbelül 15 160 m², ezzel a Szent Péter-bazilika a világ egyik legnagyobb belső terével rendelkező építménye.
A bazilikát II. Gyula pápa idejében, a 16. század elején kezdték építeni, az akkor részlegesen lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére. Alapkőletétele 1506. április 18-án volt. Tervezését II. Gyula pápa Bramantéra bízta, aki az eredeti bazilika helyére egy lenyűgöző, kilencosztatú térrendszert tervezett. A középpontba 42 m átmérőjű, tamburos kupolával fedett négyezetet, ahhoz négy oldalról félköríves apszissal záródó, körülbelül 60 m hosszú keresztszárakat, a sarkokba pedig a főtér formáját 1:2-es méretcsökkentéssel megismétlő, szintén görög kereszt alaprajzú, kupolás melléktereket képzelt el. Bramante halála után Raffaello és Ifjabb Antonio da Sangallo is számos tervrajzot készített, azonban csak Michelangelo tervei valósultak meg, de azok is csak részlegesen.









A kupolát Michelangelo tervezte, görög kereszt alaprajzú tér fölé. Egy magas dobon álló kupolát képzelt el, de mielőtt megvalósíthatta volna terveit, 1564-ben meghalt. Követője, Giacomo della Porta igyekezett tiszteletben tartani nagy elődje elképzeléseit, és a kupolát Michelangelo tervei alapján készítette el, de úgy, hogy ívét magasabbra emelte. A templom végleges alaprajza azonban Michelangelo szándékával ellentétben nem görög, hanem latin kereszt alaprajzú lett.
A templom befejezése után szükségessé vált olyan tér kialakítása az épület előtt, ahol a hívek részt vehetnek az egyházi ünnepségeken, és láthatják a körmeneteket is. A megrendelés szerint további követelményeknek is eleget kellett tennie, így fontos szempont volt például az, hogy a pápa a tér minden pontjáról látható legyen, emellett a teret 100 ezer ember befogadására kellett alkalmassá tenni. Mivel a Michelangelo által tervezett kupolát a Carlo Maderno által épített homlokzat teljes egészében takarta. Bernini az ellipszis alakú térrel (amelyet körként érzékelünk) és az itt felállított szökőkutakkal, valamint a tér oldalán található kolonnádokkal igyekezett elvonni a figyelmet erről a hibáról. A főhomlokzat előtti, trapéz alakú tér (Piazza Retta) szolgált arra, hogy az emberek figyelmét a kupolára irányítsa. Ennek köszönhetően a bazilikához való közeledés kevéssé érzékelhető; tovább engedi láttatni a kupolát. Ezen építészeti bravúroknak köszönhetően, végül sikerült kijavítani az épület hibáit, és 1667-re befejeződött a több mint egy évszázadig tartó építkezés.






A 71 méter hosszú, 13,5 méter széles és 20 méter magas előcsarnok a homlokzathoz hasonlóan Carlo Maderno munkája, a belső térbe innen öt ajtó vezet. Ezek közül a jobb szélső, a Porta Santa (szent kapu) csak szentévekben használható, máskor be van falazva. A bal szélsőn, a Halál Kapuján át a megboldogult pápák porhüvelye hagyja el a trónját, 1964 óta. A bazilika háromhajós, kereszthajóval és apszissal ellátott, latin kereszt alaprajzú tér. A főhajót tíz korinthoszi pillér választja el a mellékhajóktól, közülük az apszis felé eső négy óriási pillér tartja a kupolát. Tetejét dongaboltozattal fedték be, amelyet a 18. század végén VI. Piusz pápa megrendelésére aranyozott panelekkel borítottak be. A főoltár előtti, félkörív alakú, korláttal védett, mélyebben fekvő területen, a régi bazilika padlószintjén egy fülke nyílik Szent Péter sírjával. Pontosan efölött van a bazilika főoltára, amelyen csak a pápa misézhet. Az oltár fölé bronzból készült baldachin magasodik, Bernini alkotása. Az apszis legkiemelkedőbb műalkotása Szent Péter katedrája, szintén Bernini zseniális és összetéveszthetetlen remekműve. A bazilikában számos oltárt és síremléket állítottak fel, az oltárképek túlnyomó többsége vászonra festett képek alapján készült mozaik.



Az Igazság szája:

Igazság szája pedig az igaz-hazugságtól úgy megsértődött, hogy azóta nem hajlandó senkinek a kezét leharapni. Akkor sem, ha hazudik.


Rengetegen jönnek el ide, az Igazság szájához, amely egyes feltevések szerint az ókorban vízköpő lehetett, esetleg egy fürdő dísze. Ma már turisztikai látványosság, ahol naponta százak, sőt ezrek fordulnak meg. Érdemes megnézni a templomot, melynek előterében van az igazság szája. A Santa Maria in Cosmedin-templomot egy ókori épületre emelték. Belsejében Róma egyik legszebb középkori templombelsőjét találhatjuk. Sajnos a híres szájhoz képest kevesen nézik meg az igazi művészi értékkel bíró, cosmata díszítésű templomot. 







A Bocca della Verità, vagyis az Igazság szája egy kerek, az antik korból fennmaradt faragott kőkorong, amely Rómában, a Santa Maria in Cosmedin-templom előcsarnokában áll.

A maszk egy folyóisten arca.Szája helyén egy lyuk tátong, amelybe az ember bedughatja a kezét, és ha hazudós – legalábbis a legenda szerint – a fej leharapja a végtagot.
A legenda valószínűleg a római időkből származik, a kőkorong feltételezhetően kút vagy valamilyen lefolyó volt. Története a következő: egy gazdag férfi arra gyanakodott, hogy felesége megcsalja, ezért elhatározta, elviszi az Igazság szájához. A nő megkérte szeretőjét, hogy férje előtt váratlanul, bolondot színlelve ölelje át és csókolja meg. Amikor ez megtörtént, a feleség úgy tett, mintha nem ismerné a férfit. Amikor a nő bedugta kezét a kőmaszk szájába, nyugodtan mondhatta, hogy férjén és az előbbi bolondon kívül senki nem ölelte még őt. A maszk nem harapta le a kezét, de megharagudott, és azóta nem hajlandó megcsonkítani a hazudósokat.

A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház első számú szentélye, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike, a világ legnagyobb keresztény temploma. A Vatikán állam területén épült, befogadóképessége körülbelül 60 000 fő. Szent Péter apostol sírjára építették, ennek ellenére nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a lateráni bazilika. Belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter, alapterülete körülbelül 15 160 m², ezzel a Szent Péter-bazilika a világ egyik legnagyobb belső terével rendelkező építménye.






A bazilikát II. Gyula pápa idejében, a 16. század elején kezdték építeni, az akkor részlegesen lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére. Alapkőletétele 1506. április 18-án volt. Tervezését II. Gyula pápa Bramantéra bízta, aki az eredeti bazilika helyére egy lenyűgöző, kilencosztatú térrendszert tervezett. A középpontba 42 m átmérőjű, tamburos kupolával fedett négyezetet, ahhoz négy oldalról félköríves apszissal záródó, körülbelül 60 m hosszú keresztszárakat, a sarkokba pedig a főtér formáját 1:2-es méretcsökkentéssel megismétlő, szintén görög kereszt alaprajzú, kupolás melléktereket képzelt el. Bramante halála után Raffaello és Ifjabb Antonio da Sangallo is számos tervrajzot készített, azonban csak Michelangelo tervei valósultak meg, de azok is csak részlegesen.
 





A kupolát Michelangelo tervezte, görög kereszt alaprajzú tér fölé. Egy magas dobon álló kupolát képzelt el, de mielőtt megvalósíthatta volna terveit, 1564-ben meghalt. Követője, Giacomo della Porta igyekezett tiszteletben tartani nagy elődje elképzeléseit, és a kupolát Michelangelo tervei alapján készítette el, de úgy, hogy ívét magasabbra emelte. A templom végleges alaprajza azonban Michelangelo szándékával ellentétben nem görög, hanem latin kereszt alaprajzú lett.












A jelenleg látható templom 120 év alatt épült fel, II. Gyula, X. Leó, VII. Kelemen, III. Pál, III. Gyula, IV. Pál, IV. Piusz, V. Piusz, XIII. Gergely, V. Szixtusz, VIII. Kelemen, V. Pál pápák idejében, akik Donato Bramante, Raffaello Sanzio, Giuliano da Sangallo, Fra Giocondo da Verona, idősebb Antonio da Sangallo, Baldassare Peruzzi, ifjabb Antonio da Sangallo, Michelangelo Buonarroti, Pirro Ligorio Jacopo Barozzi (ismertebb nevén Vignola), Giacomo della Porta, Domenico Fontana, Carlo Maderno és Giovanni Lorenzo Bernini részére adtak megbízásokat az épület egyes részeinek kivitelezésére.
A régi bazilika Szent Péter mellett Nagy Konstantinhoz, az első keresztény császárhoz is köthető volt, így II. Gyula kevésbé magabiztos elődei nem is gondoltak a lebontására. Uralkodásának kezdetén feltételezhetően ő is csak annyit tervezett, hogy folytatja a régi bazilika renoválását, és csak a feltétlenül szükséges részeket építteti át.Valószínűleg  nyarán jutott arra az elhatározásra, hogy lebontatja a régi templomot, így megteremtve a lehetőségét annak, hogy a nyugati kereszténység legnagyobb templomát emeljék a helyére.
 








A templom homlokzatát a térről 34 lépcsőfokon keresztül lehet megközelíteni. A lépcsősor lábánál jobboldalt Szent Péter, baloldalt Szent Pál szobrát állították fel. A szobrokat G. Fabris és A. Todolini faragta, 1840-ben. Jelenlegi helyükre 1847-ben kerültek, két kisebb szobrot felváltva.
A 118 méter széles, viszonylag alacsony homlokzat magassága 45,5 méter, azért, hogy ne takarja el a kupolát. A mészkőből készült homlokzatot nyolc darab, 27 méter magas, majdnem 3 méter széles korinthoszi féloszlop tagolja. A homlokzat tetejét párkányzat zárja le, amelynek tetejére 13 nagyméretű, majdnem 6 méter magas szobrot állítottak fel. A szobrok Krisztust, Keresztelő Szent Jánost és a hű apostolokat ábrázolják. A párkányzat két szélén látható órák Giuseppe Valadier munkái a 18. századból. A bal oldali órán a római pontos idő látható, míg a jobb oldali, amelynek csak egy mutatója van, az európai középidőt mutatja.A bal oldali óra alatt alakították ki a bazilika harangkamráját. A tíztonnás harang 2,5 méter átmérőjű, 2,6 méter magas. Az órákhoz hasonlóan ez is Valadier alkotása, amelyet VI. Piusz pápa 1786-ban szentelt fel.
A homlokzatot tagoló oszlopok között kilenc lodzsát alakítottak ki. A középsőn jelenik meg az új pápa közvetlenül megválasztása után, és innen mondja el első beszédét.
 


A turisták előszeretettel simogatják Szent Péter lábát...







A Szent Péter Bazilikában láthattuk pár pápa úgymond "múmiáját" is. Érdekes volt itt sétálni... A legtöbbet a filmben láthatjuk...









Magyarok Nagyasszonya Kápolnája a Szent Péter Bazilikában:

A Szent Péter bazilika grottájában található a Magyar kápolna, hivatalos nevén a Magyarok Nagyasszonya Kápolnája. 1976-ban dr. Lákai László bíboros jól ismerve a Róma és hazánk történelmi kapcsolódásait, arra kérte VI. Pál pápát, hogy a Szent Péter-bazilika altemplomában adjon helyet egy magyar kápolna kialakítására. Mely kontinuitása lehetne annak a kápolnának, melyet Szent István királyunk kapott II. Szilveszter pápától, és amely mellé zarándokházat is építtetett a magyar zarándokok számára. Ezek az épületek az ősi constantinusi Szent Péter-templom mellett állottak, és 1976-ban éppen kétszáz éve volt, hogy 1776-ban ezeket lebontották, hogy a Szent Péter-bazilika új sekrestyéje számára helyet nyerjenek. VI. Pál a kérést teljesítette és kijelölte a magyar kápolna helyét a Szent Péter bazilika grottáiban. A „grották” (barlangok), melyeket a közérthetőség kedvéért gyakran altemplomnak neveznek, de építészeti szempontból nem azonos az altemplommal.
Lékai László bíboros Gerő László építészt bízta meg a Magyar kápolna terveinek az elékészítésével, az alábbi kritériumokkal: jelezze Róma és a magyarság ezer éve fennálló kapcsolatát, legyen a magyar katolikusok számára zarándokközpont, mutassa meg, hogy Magyarország is bőven adott szenteket az egyetemes egyház számára, tükrözze Magyarország szentjeinek szerepét más nemzetek életében, valamint más országokból jött és nálunk tevékenykedő szentek termékeny hatását is szemléltesse, végül legyen igényes és modern. A 16x4,5 m nagyságú dongaboltozatos teret egy 60 cm-es keskeny fal két részre osztott. Gerő a zavaró harántfalat csak oly mértékben vágta át hogy a megmaradt falrész a kápolna diadalíve lett. A belső tér magassága nem volt elegendő ezért szintsüllyesztéssel növelte a teret.

A kápolna ékessége és uralkodó eleme Varga Imre szobrász alkotása a Magyarok Nagyasszonya és Szent István alakja. A Szűzanya karján a gyermek Jézussal bronzszobor krómozott acéllemezből mintázott ezüstös fátyollal az oltár mögötti fal középső részén található, a mögötte lévő falfelület szintén Varga Imre alkotása, acéllemez tompa fényű arany bevonattal. A falon látható dombormű az életfát és honfoglalás kori tarsolylemezekről ismert motívumokat ábrázolnak. Mintegy két méternyire, már a kápolna terében, a bejárati lépcsőn lévő Szent István bronzszobra térdelni készülő mozdulatával és a kezében tartott koronával, és a Szűzanyára szegezett tekintetével az oltalmába ajánlott ország eszméjét testesíti meg.
A kisméretű oltár cosmata előlapja XII. századi, hátoldalán szép VI. századi ókeresztény faragások láthatóak. Ugyancsak cosmata darabokból van összeállítva a püspöki katedra és a csavart oszlopú felolvasópulpitus, a körmeneti kereszt lábazati tömbje, valamint két gyertyatartó az oltáron.
A többi magyar szentek illetve Magyarországon tevékenykedő idegen országból származó szentek dombormű sorozata látható a hosszanti falakon, összesen 20 darab. Az egységesen 100x100 ill. 80x100 cm nagyságú domborművek egységesen vörhenyes süttői kemény mészköből készültek, melyek a követkevőek:
A Magyarországon született és élt szentek:
Szent Imre herceg (†1031) (Kiss Kovács Gyula)
Árpád-házi Szent Margit (†1270) (Kiss Sándor)
Szent László (†1095) (Kiss Nagy András)
Boldog Özséb (†1270) (Kő Pál)
Idegen országból jött szentek:
Szent Adalbert (†997) (Kő Pál)
Szent Gellért (†1046) (Kő Pál)
Boldog Gizella (†1060) (Kiss Sándor)
Boldog Dominici János (†1418) (Csíkszentmihályi Róbert)
Magyarországon született, de külföldön tevékenykedő szentek:
Boldog Kinga (†1292) (Kiss Nagy András)
Boldog Szalome (†1268) (Marton László)
Skóciai Szent Margit (†1093) (Kiss Kovács Gyula)
Boldog Piroska (Prisca) (†1134) (Kiss Nagy András)
Boldog Erzsébet Szűz (†1336) (Csíkszentmihályi Róbert)
Toulous-i Szent Lajos (†1297) (Marton László)
Boldog Hedvig (†1399) (Csíkszentmihályi Róbert)
Boldog Magyar Mózes (†1043) (Marton László)
Árpád-házi Szent Erzsébet (†1231) (Kiss Sándor)
Szent Izabella /Portugáliai Szent Erzsébet/ (†1336) (Kiss Kovács Gyula)
Boldog Jolánta (†1298) (Marton László)
A kápolna hátfalán Amerigo Tot (Tóth Imre) alkotása látható, mely egy ovális bronzlap kompozíció rajta a koronát 1000 körül küldő II. Szilveszter pápa, a nándorfehérvári győzelem emlékére a déli harangszót elrendelő pápa és Kapisztrán Szent János, a kápolnaadományozó VI. Pál pápa, és a kápolnát felszentelő II.  János Pál pápa látható. A hátfalat ezenkívül VI. Pál és II. János Pál pápa bronzcímerei díszítik. A diadalíven Lékai László bíborosi címere látható.
A kápolnát 1980. október 8-án II. János Pál pápa szentelte fel.

Most pedig római kirándulások legfontosabb állomása, a Vatikán következik:
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros (latinul: Status Civitatis Vaticanae, olaszul: Stato della Città del Vaticano) független állam Európában, az Appennini-félszigeten. A világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű független állama, melyet teljes egészében körülvesz Róma, Olaszország fővárosa.
1929. február 11-én, a Lateráni egyezmény eredményeképpen jött létre a Pápai állam jogutódjaként. Létének célja, hogy az Apostoli Szentszéknek, mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”, azaz lényegében a Szentszék és a katolikus egyház függetlenségének eszköze. Államformája teokratikus monarchia ill. (választott) abszolút monarchia, államfője a pápa.
Nem tévesztendő össze az Apostoli Szentszékkel, amely az Egyház főhatósága.

Pár fotó a Vatikánról. Többi a filmben :-)



















 És az ígért film:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése