2015. május 20., szerda

Római barangolások 1. rész

Legutóbbi utazásunk alkalmával feleségemmel Rómába utaztunk. Egy hosszú átutazott éjszaka után érkeztünk meg este a szállásra, ahonnan aztán az elkövetkező napokban több helyre is el tudtunk látogatni. 
Mindegyik nap mentünk valahová, új és új helyeket megismerni. Én nem vagyok egy nagy városnézős típus, de azért Róma megfogott. Szépségével, egyediségével, sok látnivalóival, nem  tudom. Nagyon részletes történelmi leírást a beszámolóhoz most nem mellékelek, inkább magát a linket bemásolva, akit érdekel így is el tudja olvasni. Készül egy utifilm is, ami hamarosan a bejegyzés végére kerül. A filmet azért is érdemes majd megnézni, mert jóval több információt mond, mint ez a bejegyzés. És egy slideshow természetesen a legjobb képekből, ami már a bejegyzés végén található.


Piazza del Popolo, felülnézetből...
Látható lesz majd Piazza del Popolo,az egyik legszebb bazilika Santa Maria del Popolo, Pincio park, Spanyol lépcső, Lateráni Szent János, Piazza Navona, Colosseum, Szent Péter bazilika, Vatikán és megcsodálhattunk egy piramist is! És mivel rengeteg fotó készült, csak egy töredékét töltöttem fel ide, de talán így is visszaadja azt, hogy milyen jól éreztük magunkat ott.

A busz (amivel jöttünk Budapestről) először minket a Saxa Rubra állomáson tett ki. Ez egy tipikus ottani hév-állomás. Megvásároltuk első ottani 3 napos jegyünket. Először azt hittem, hogy egy modern jármű fog jönni, de nem, mintha otthon lettünk volna. Amit nagyon jó ötletnek tartottam, hogy a szerelvények többsége előre ki volt festve, hogy ne pingálják össze olyan kezek, amiket nem szeretnének.

Ezzel a hévvel utaztunk...
A vonatok összepingálva... Így már mázolni nem lehet :-) Vagy mégis?

Első állomásunk a Piazza del Popolo volt. 

Kis rövid történet:

A hármas sugárútrendszer alapkoncepciója elsőízben V. Miklós pápának a Borgo átépítésével kapcsolatos terveiben villant fel, majd kisebb mértékben a Ponte Sant’ Angelo déli hídfőjénél meg is valósult. Monumentális kialakítást azonban a város északi bejáratánál nyert, és itt talált leginkább eszmei indokoltságra. Ezt az eszmeiséget törekedett V. Sixtus kiaknázni. Bővebben és forrás: itt.







Ha város, akkor természetesen templomnézés következik. Ez most sem történt másképp. Egy nagyon szép bazilikát, a"Santa Maria del Popolo"-ot. 
Csak pár szóban róla (forrás: itt):

A Santa Maria del Popolo egy Ágoston-templom Rómában, Olaszországban. Ez áll az északi oldalon a Piazza del Popolo, az egyik leghíresebb tere a város. A templom körülzárva a Porta del Popolo (az ősi Porta Flaminia), és a Pincio domb. Porta Flaminia egyike volt a kapu a Aurelian fal, valamint a kiindulási pont a Via Flaminia, a legfontosabb útvonal észak felől. A templom alkotásait több neves művészek, mint például Raphael, Gian Lorenzo Bernini, Caravaggio, Alessandro Algardi, Pinturicchio, Andrea Bregno, Guillaume de Marcillat és Donato Bramante készítettek.



















A templom után még egy kicsit a Piazza del Popolon is nézelődtünk...

Igazi bűvészmutatványos... Vajon mi a titka?
Feleségem is kért egy fotót...

Fák mindenhol...
Az ottani növényzetet is megcsodáltam...
Szép ez a park...
Piazza del Popolo felülnézetből
És még egyszer felülnézetből...
Nem tudtunk betelni a kilátással...

Miután kicsodáltuk magunkat egy nagyon szép parkot látogattunk meg, ami még botanikus kertnek is nevezhető volt.  A Piazza del Popolo látványának elmaradhatatlan tartozéka a Pincio park-architektúrája, maga a domb – a dombok városának egyik legszebbike -, mely kelet felől zárja a teret. Csodálatos kilátás nyílik innen a városra, különösen alkonyatkor, amikor Róma háztetői bíbor és arany színekben ragyognak. A park szintén Valadier alkotása. Annak a villának a helyén fekszik, amelyet a Kr.e. I. században Lucullus ázsiai kormányzó építetett magának. Sajnos az alkonyat most elmaradt, de így se csalódtunk.... Sőt!
















A kilátás a városra tényleg fantasztikus volt... Még narancsfát is láttam közben, talán életemben először :-)










Megérkeztünk a Spanyol lépcsőhöz.
Az útikönyvek e romantikus helyen történő elidőzésre, üldögélésre, képeslapírásra, napozásra, ismerkedésre buzdítanak, hisz a Spanyol lépcső gyönyörű, azeleákkal teleültetett virágágyai  nem csak a helyi fiatalokat, de a külföldieket is csábítják. Charles Dickens a XIX. században járt Rómában, s bizony komolyan megérintette a Piazza di Spagna hangulata.






















Ismét egy újabb állomás következett: s San Giovanni in Laterano bazilika.

San Giovanni in Laterano egy erősen restaurált 4. századi bazilika, amely a katedrális a római egyházmegyében, amelynek címe: a Piazza di San Giovanni in Laterano a Rione Monti.

A hivatalos neve a bazilika olaszul Santissimo Salvatore e Santi Giovanni Battista ed Evangelista in Laterano.

A fő odaadással, és mindig is az volt, hogy Krisztus, a mi Megváltónk. Leányvállalat felajánlásokat is, hogy SS János és János evangélista, ezért a teljes nevét.

A szokásos ismerős neve angolul változatlanul "Lateráni Szent János", és az olasz San Giovanni in Laterano. Ezek fog tenni a legtöbb célra -de el kell kerülni a liturgikus környezetben. (forrás: itt)












A kolostorkert:

A bal kereszthajóból nyílik kijárat a templomhoz tartozó gyönyörű XIII. századi kolostorkerthez, melynek változatosan faragott, cosmata - berakásos oszlopokkal ékes keresztfolyosója nyújtja azt, amit az óriási bazilikában már hiába keresünk: a régmúlt hangulatát.











Folytatás a Római barangolások 2. rész bejegyzésben.

2 megjegyzés:

  1. Az egyik kedvenc európai városom. Ismerős helyszínek :)

    VálaszTörlés
  2. Én is nagyon szeretem, még megyünk oda szerintem :-)

    VálaszTörlés