2015. július 26., vasárnap

Margitsziget gyöngyszeme

Csütörtökön sétáltunk erre családommal, eső után. Nem is tudom, miért vittem magammal fényképezőgépet. Viszont azt nem vártam, hogy az este közeledtével csodálatos fényjátékban lesz részünk a virágos kertben....




Budakeszi tájakon

A legutóbbi szombati fotózás nem sikerült úgy, hogy korán keljünk - nem az én elhatározásom volt, nem én döntöttem így, bár az alvás mindig jó, viszont ha a korai fények elmennek, nem jó eredményt kapunk. De még így is jól éreztem magam ott, ahol voltam, már nem először, de sose tudom megunni. Valahányszor ott vagyok, vagyunk, sokszor kapok valami újat, ezt most köszönöm a természetnek, amit aznap adott. Nem semmi meleg volt akkor sem, hosszúra terveztem a napot, de a klíma hamar ellentmondott elhatározásomnak.
A bejegyzésben látható: tövisszúró gébics, poszméh, bogár-nász, bála, mezei virág, szöcske, tehenek, sárga rigó, gyurgyalag, tengelic.
Járjuk hát körbe e csodálatos helyet együtt!


 

Kertünk vendégei

Még mindig Balaton - nem panaszkodhatunk, rengeteg vendég van a kertünkben. Madarak folyamatosan jönnek, mókus, sikló - állandóan felbukkannak. Utóbbinak nem annyira örülünk, mert a kismadaraknak árthatnak, elkaphatják őket. Baknyulat is többször látni, őt sajnos még nem sikerült lefotózni, de persze ami késik, nem múlik.. Egyik legnagyobb élményem a sárgarigó, itt fotóztam először viszonylag elfogadható minőségben.
Amik a bejegyzésben láthatóak: sárgarigó, zöldike, erdei pinty, erdei sikló, közönséges káposztalepke, örvös galamb, mókus, szürke légykapó, mezei veréb, csuszka, fekete rigó, kék cinege, szürke légykapó tojó és hím
Csodáljuk hát együtt a vendégeket akiket nagy örömünkre oly gyakran láthatunk!


A Szürke légykapó és kicsinyei - egy virágcserépben

Azt már régóta tudtam, hogy Balatonon nagyon sok madár van - ehhez nem kell nagy megfigyelőnek lenni, elég egyszer hajnalban felébredni. Akkor viszont meglepődtem, amikor szüleim jelezték, hogy az egyik virágcserépben madártojásokat fedeztek fel. Hallottam már ilyenről máshonnan is, de személyesen megtapasztalni, azért nagy élmény volt. Mondanom sem kell, hogy ezután több hétvégén keresztül a hétvégi program a szürke légykapó pár megfigyelése volt. Persze az események nyomon követése tisztes távolságból és úgy történt, hogy se a tojásoknak, se a kicsinyeknek ne essen baja. Ügyelni is kellett rendesen, mert a szülők folyamatosan figyeltek és ahogy közelébe kerültem csak egy picit is a "fészekhez", azonnal megjelent,
hol a tojó, hol a hím és elkezdtek veszekedni az emberre. Ez talán a nyár egyik legnagyobb projektje volt madarászat szempontjából, sokat tanulhattam belőle. Természetesen a fotók készítésénél semmi vaku használat, nehogy bármi baja essen a madárkáknak.



2015. július 24., péntek

Tihanyi Belső-tó

Az ürgék fotózása után átugrottam a tihanyi Belső-tóhoz. Nagyon szeretem ezt a helyet, hangulatával, békéjével, állatvilágával. Azt terveztem, hogy bejárom most nagyobb mértékben, mint idáig, de a nagy hőség miatt, no meg, fényképezőgépem jelezte, hogy az elem le fog merülni hamarosan, stratégiát kellett változtatni. Összehaverkodtam az egyik ottani bolt tulajdonosával, aki feltette minden további nélkül az elemeket töltésre, csak úgy szívességből.  Ez azért ritka manapság!


2015. július 19., vasárnap

Az ürgék birodalma

Már régóta ismertem ezt a helyet, ahol kedvenc állatom az ürge megtalálható. Idáig csak átutazóban voltam itt, akkor találkoztam velük először, de idén úgy döntöttem, hogy egy egész napot rájuk szánok. 
A tervem az volt, hogy természetes közegben fotózzam le őket, ne csalogassam őket oda se pipaccsal, se egyéb más kellékekkel, hanem ahogy ők ott vannak, a természetben, úgy készüljenek a képek is. Mivel még idáig csak egyet-egyet láttam belőlük nehezebb dolgom volt, hiszen teljesen egyedül kellett észrevennem hol bukkannak fel. Amikor rájöttem, hogy mi a jellegzetes hangjuk, már jóval könnyebben felismertem őket. Bizony ez lehasalós, lehajolós művelet, nem is tettem másképp és figyeltem. Nem kellett sokat várni, hamar megjelentek, megszokták, hogy ott vagyok. Épp egy messzebb lévő példányt fotóztam, amikor észrevettem, hogy közvetlenül nem messze tőlem táplálkozik egy, nem is törődve vele, hogy egy objektívvel "célba" vettem...