2016. december 29., csütörtök

Összefoglaló 2016 - avagy melyek voltak az idei év legjobb fotói?

Lassan elérkeztünk az idei év végéhez, így ismét egy olyan bejegyzés következik mely a legjobb természetfotókat gyűjti össze a 2016-os évből, lassan már hagyomány nálam. Ha a mostani évet összefoglalnám azt mondanám nem panaszkodok: változatos volt, élményekkel, kalandokkal tele. Év közben mindig volt fotó téma, a december telt úgy el, hogy csak pár kép készült, de ez nem is baj. Ráadásul pont ez a 100. bejegyzés 2016-ban, ami nem volt szándékos, de így alakult :-)
És bizony, ha jól számolom jövőre az ötödik éve lesz, hogy elkezdtem blogot írni.






2016. december 22., csütörtök

A négy évszak meséje - a film

Jó néhány hónapja készült el az előzetes erről a filmről, a teljes végül több mint 40 perces változatot most sikerült összeállítanom. Nem profi minőségű, de szerintem amatőr természetfilm kategóriában helytáll. A narrátor továbbra is géphang, Eszter személyében. A négy évszak úgy lett összeállítva ahogyan én szeretem őket: nyár, ősz, tél, tavasz. 
A filmen látható jégmadár, szürke gém, fekete gólya, fehér gólya, vízityúk, szárcsa, sirály, búbos vöcsök, hattyú, meggyvágó, barátréce, fekete harkály, nagy fakopáncs hím és tojó, széncinege, kék cinege, szürke légykapó, gyurgyalag, nádirigó, tőkés réce pár és párzása, közönséges pézsmakacsa, süvöltő, hajnalmadár, barna rétihéja pár repülése, kanalas réce, mókus, szitakötő, csiga, szitakötő párzása.... Helyszínekből legtöbbet Apaj, Balaton, Dera szurdok, Budakeszi Arborétum, Vácrátóti Arborétum, Naplás-tó...
Zenéjéhez igyekeztem olyan számot találni, amibe a Youtube nem köt bele.
Így szeretnék kívánni minden kedves olvasómnak áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánni, jövőre még több természetben készült fotóval és videóval :-). Mondanom sem kell, csakis HD-ben nézendő!



2016. december 18., vasárnap

Ráckeve, Szerb (Ortodox) Templom

Ráckevén amikor legutoljára voltunk, láttam egy gyönyörű Szerb monostort (mondanom sem kell, hogy ott és akkor nagyon megfogott). Az Őszi Ráckevei kirándulás bejegyzésnél már pár szót írtam róla, de annyira megtetszett ez a kis ortodox templom, hogy úgy érzem egy külön posztot megérdemel, hiszen Magyarország egyik legrégebbi monostora (a szerb ortodox egyház Budai Egyházmegyéjében található kettő közül az egyik). Budapesttől délre, a Csepel-szigeten található jó 40 kilométerre, a kisváros Ráckeve központjában. A kolostor szerb neve: Srpski Kovin.
Ebben a bejegyzésben erről láthatnak fotókat kedves olvasóim és egy kis videót is a bejegyzés végén.




Az idei első igazi dér...

A mostani december nem a fotózás jegyében zajlik, nem a képek készítése a főszerep. Az év vége mindig fárasztóbb egy kicsit, ráadásul most egy hétig kórházi kezelésen is voltam sérv műtét miatt, melyből szép lassan lábadozom. Tegnap kinézve az ablakon nagy meglepetésben volt részünk, deresek voltak a fák! Végre van annyira hideg,
hogy ez megtörténjen, ez azért elég ritka pillanat Budapesten (az utóbbi éveket áttekintve), így készült róluk pár fotó, persze sok fény most sem volt... 
Talán mégsem lesz annyira enyhe a tél idén, mint ahogy mondják?




2016. december 4., vasárnap

Novemberi madárparádé

Eredetileg úgy terveztem, hogy minden hónapban bemutatóm itatós madárlesünk vendégeit, de igazából most indult be az etetési szezon, főleg a hajnali hideg hőmérséklettel. Mindig van egy-egy új faj, amire büszkék lehetünk legutóbb vörösbegy, most meg barátcinege érkezett. További fajokat várunk még - de persze ez a jövő zenéje. Így sem panaszkodunk, mostanában viszonylag elég sokat voltunk kedvenc leskunyhónkban... 
A posztban látható: barátcinege, széncinege, harkály tojó és hím, szajkó, meggyvágó, szarka, mezei veréb, vörösbegy, kék cinege, zöld küllő, zöldike, fekete rigó, erdei pinty.




Egy deres reggelen...

Nagy élmény számomra úgy kezdeni egy napot, hogy besétálunk az erdőbe és őzeket látok, vaddisznó hangját hallom,  a napfelkelte az valami mesés... Harkály dolgozik fent a fán, az őszapó olyan gyors, hogy fel sem tudom fogni hol van és egy olyan területet fedezhetünk fel, ahol még sose jártam. Bízunk benne, hogy sok meglepetést tart számunkra, ez a hajnal amolyan ismerkedős látogatás volt csak. Így is sok újdonság várt minket és egyben szeretném megköszönni kedves ismerősömnek, hogy felhívta rá a figyelmemet...



Sírkert, kegyelem, madarak...

Pont egy hete miután végeztem a hétfői elfoglaltságommal volt egy kis időm és úgy döntöttem mivel jó idő van kimegyek a Fiumei úti temetőbe, ha már ősszel nem jutottam el. Közel van, már vannak kedvenc zegzugos részeimen, ahová mindig szívesen elsétálok. A falevelek nagy része már lehullott, itt-ott látni egy-két szép sárgaságot. Szeretem, ahogy az avarban botorkálok, mivel hétköznap van nincsenek sokan (talán két embert láttam elballagni jó messze). Ha felnézek a fákra harkályt, fenyőrigókat, őszapót látok és hallok, varjakat természetesen számtalan mennyiségben, szarkát, szajkó, zöld küllő jellegzetes hangját. Ilyenkor mindig eldöntöm, hogy többször vissza jövök még ide...
Járjuk hát körbe e sírkertet kedves Olvasóim és szavak helyett hadd beszéljenek most is a fotók!




Egy pörgős napon...

Ezen a szombaton eseménydús napunk volt. A Kána-tónál kezdtünk és utána a leshez látogattunk el ismét, hogy mi újság. Az első helyen a fő cél a jégmadár lefotózása volt, ami sikeresnek volt mondható. De láttunk szürke gémet, vízityúkot, varjakat, tőkés récéket, zöld küllőt, vörösbegyet, szarkát, harkályt, cinegéket, fekete rigót, erdei pintyet - mint a mesében... Ebbe a bejegyzésbe egy kicsit több fotó került a megszokottnál, úgyhogy tessék hátradőlni és kényelmes székből nézegetni... :-)



Újabb szürke gém "lesen"

Újból kilátogattunk egyik kedvenc helyünkre a Kána tóra. Nagy előnye, hogy Budapesten van - élővilága nagyon gazdag. Ha hajnalban megyünk ki (egy természetet fotózó fotós mikor menne ki máskor?) sok szép látványban lesz részünk. Mikor még csak felépült és először láttam, mindezt nem gondoltam volna. Azóta találkozunk itt szinte rendszeresen az egyik kedvenc madarammal a szürke gémmel. Van amikor, ha meglát azonnal tovább lép.  De ha ügyesen, cserkelve közelítem akkor engedi, hogy fotózzam. Most is ezt a módszert alkalmaztam. Nagyon szeretem ezt a madarat...




2016. december 3., szombat

Vörösbegy - egy új vendégünk a madárlesnél

Idáig talán csak egyszer volt a madárlesnél vörösbegy, ezért is örültem meg neki amikor egy napsütéses péntek délutánon egyszer csak megjelent. Még fiatal volt és félénk. Először a les szélére ugrott fel, majd fokozatosan ismerkedett vele. Elrepült, majd visszajött, felfedezte, hogy van kaja, ivóvíz - tiszta éléskamra egy kis madárka számára. Szajkótól, meggyvágótól elég hamar megijedt és elrepült. De úgy látszott bejön neki ez a hely és  visszatért. Ez a poszt most az ő ismerkedését mutatja be az itatós madárlessel...


Egy esős napon...

Nem is olyan rég amikor szintén egy reggel elindultam a lesbe, ismét esni kezdett az eső. Gondoltam is magamban vége van az ősznek, sajnos véglegesen. Sokan, ha esik nem mozdulnak ki a szabadba, pedig ilyenkor nagyon sok szép dolgot lehet ám látni, tényleg megéri! Fáztam picit ugyan, de csodáltam az esőcseppes faleveleket, ahogy a vízcsepp mint tükör visszatükrözi a természetet... A madarak is ilyenkor pörgősebbek, többet kell enniük a hideg miatt. Úgyhogy indulás, irány ma is a les, nézzük meg mi folyik ott!
A bejegyzésben láthatók vizes falevelek, harkály, szajkó móka, mezei veréb, meggyvágó, zöldike... Elégedett is voltam, fajokban gazdag nap volt ez...





Borúra derű, derűre meg ború...

Reggel, amikor elindultam az itatós madárlesbe borús, hideg idő volt már, de bizakodtam, hogy javulni fog a helyzet, kisüt a nap. Mikor sétáltam a les felé mindenféle madárhangot hallottam az erdőben, biztos voltam benne, hogy eredményes nap lesz a mai (persze ne legyünk telhetetlenek!). Amikor megérkeztem már látszott, hogy rengeteg látogató volt már - épp egy szajkó repült el bosszankodva és gyorsan, ahogy észrevett, kifejezve közben nem tetszését, hogy megzavartam. Ahogy tudtam mindent kietettem, ami még kellett az etetéshez, bevonultam a kabinba, hogy tollas barátaink ne lássanak és indulhatott a fotózás... Közben hol szemerkélt az eső, hol nem - de ez egy csöppet sem zavart.



2016. december 2., péntek

Mesehajó, Jégmadár és naplemente

Hol volt, hol nem volt - volt egyszer egy mesehajó... Így is kezdhetném, de igazából ősz-búcsúztató és egyben pihenős, lazítós hétvégén voltunk október végén, november elején feleségemmel Hajdúszoboszlón, ahol ez a történet megesett velem. Az idő csodaszép volt, még kellemesen napsütéses, a Hotel Victoria kicsit szocreál módon, de biztosította számunkra az üdülést. Persze mondanom sem kell, ha ide megy az ember pihenni, hová megy fürdőzni egyet... Valamikor gyerekkoromban voltam már itt, amire persze nem emlékszem már. Még a hotelben megtudtam, hogy két nagy tó van itt, az egyik pont ott ahol a termálfürdő is... És hogy ott találkozni fogok a jégmadárral eszembe sem jutott akkor még...



2016. december 1., csütörtök

Harangház és festett jelfái, Hajdúszoboszló

Október utolsó hosszú hétvégéjén november elsejéig Hajdúszoboszlóra mentünk kikapcsolódni feleségemmel összekötve egy kis fürdőzéssel és kirándulással. A fényképezőgép természetesen most sem maradt otthon. Amikor első nap tettünk egy kis sétát egy harangházra lettünk figyelmesek a fürdő előtti parkban, ez egy ottani különleges látványosság. Erről készült egy pár fotó és egy kis beszámoló...
 


2016. november 30., szerda

Újra szajkó az itatós madárlesnél

Még csak pár hete kényeztettük tollas barátainkat a giga-etetővel, máris látszott amikor legközelebb kimentem, hogy a nyári pangás úgy tűnik végre véget ért. Persze igazán majd az igazi téli minuszok beáltával lesz nagy pörgés. Amíg tartott az ősz, amikor csak tehettem kimentem a madárleshez. Sárgaság mindenhol, reménykedtem benne, hogy jönnek a tiszta vízbe fürdeni, diót raktunk ki, hogy minél többen érkezzenek. Ez egy október végi nap volt, amikor kint voltam és újra megjelent egyik kedvenc madaram a szajkó... Persze ebben a kirakott teavaj is sokat segített. Most pedig hadd beszéljenek inkább a fotók az ősz színeivel és a madarakkal :-)


Őszi ráckevei kirándulás

Még az őszi szünet előtt egy tréninghetes kiránduláson voltunk kollégáimmal Ráckevén. Szép napsütéses, őszi idő volt aznap, kellemes kikapcsolódás, no meg meglepetés  volt a jó idő a szürke hétköznapokban. 
Sok mindent láthattunk aznap: a Savolyai kastélyt, Nagyboldogasszony szerb-ortodox templomot (ami teljesen lenyűgözött engem), Tűztorny-kilátót, az ottani református gyülekezet templomát és a végén én még maradtam egy órát a Duna partján, hogy tájfotókat készíthessek és megfigyelhessem az ottani madárvilágot...



2016. november 29., kedd

100 év ősz

Ha olyan helyen sétálunk, aminek köze van az elmúláshoz, akaratlanul is elgondolkozunk az élet értelmén, meddig élünk még, mi a célunk a világban és hogy miért is vagyunk itt a földön. Ezért is kapta ez a bejegyzés a 100 év ősz nevet, mert egy emberi élet jobb esetben 100 év lehet... Nemrég hallottam egy néniről egy műsorban, aki 105 éves! Gondolkoztam is raja, hol leszek már ennyi idősen? Nem is szaporítom tovább a betűket, hadd beszéljenek szavak helyett a fotók!
A válogatás a weboldalamon is megtekinthető: http://www.albertistvan.hu/fotogaleria/legutobbi_munkaim/100-ev-osz/




Budakeszi Arborétum

Nemrég nyílt, de az idei szezonra már be is zárt a budakeszi arborétum, melyet mi a legszebb őszi évszakban látogathattunk meg. Ilyenkor alig bírok magammal, keresem a szebbnél szebb témákat, melyeket csak észre kell venni. Kifogyhatatlan az ősz fotózás szempontjából, persze mindaddig amíg le nem hullik az összes falevél... Nagyon kedvesen fogadtak a bejáratnál, ez külön pluszpont. És persze ilyenkor teljes gőzerővel elindulok, hogy felderítsek egy új helyet és tán csak az idő gyors múlása szab határt, no meg a memóriakártya tárhelye - pláne ha a fényképezőgép kiírja, hogy megtelt...
Ha már idén nem is nézheti meg a kedves Olvasóm, jövőre ne hagyja ki.... Ígéretes egy hely!
Járjuk hát körbe ezt a csodaszép arborétumot, ha csak virtuálisan is!
A poszt végén egy kis minifilm is megnézhető, persze csakis HD-ben! :-) 


 


2016. november 28., hétfő

Magyar-német katonai temető, Budaörs

Ha budakeszi felé haladunk, útközben láthatunk egy német katonai temetőt, melyet talán nem sokan ismernek - pedig ősszel gyönyörű, ha megfelelő időben megyünk. Szép, napsütéses időben voltunk ott - sárga, piros, rozsda szinte minden színben volt választék. Ebből a fotósorozatból mutatok be párat kedves Olvasóimnak. Jövőre mindenképpen érdemes meglátogatni, aki még nem volt itt - engem elvarázsolt szépségével...



2016. november 27., vasárnap

Őszi itatós madárles feltupírozás és az első vendégek

Nyáron az itatós les általában pangani szokott, vagy alig vonz egy-két tollas barátot, volt hogy egy csuszkának, cinegének is örültünk, ha jött. Ezért úgy döntöttünk fotóstársammal, hogy egy kicsit felturbózzuk. Találtunk egy giga etetőt az interneten, amiből sose fogy ki a mag ha megfelelő időközönként kimegyünk feltölteni. A tófóliát már régóta meg kellett javítani, mert hiába töltöttünk fel hat kanna vizet, egy idő után eltűnt belőle. Dekorációt cserélni kellett és mindent be kellett szerezni, hogy legyen nekik elég és jó táplálék. Alma, Szotyi, dió, cinkegolyó, szalonna, harkálynak teavaj... Melós egy szombat volt, de az eredmény megérte. Szerencsére az őszi munkálatok előbb elkészültek, mint ez a bejegyzés :-)
Szajkó, harkály, szarka, cinege állandó látogatónk mellett szeretnénk komolyabb madarakat is később - reméljük sikerül a hideg idők beköszöntével... (feltéve, ha lesz tél).
A poszt elején a felújítási munkálatokat láthatják kedves Olvasóim, a végén pedig a tollas vendégeinket. 


2016. november 25., péntek

Vácrátóti Botanikus Kert

Már lassan hagyomány, hogy legalább egyszer egy évszakban elmegyünk a Vácrátóti Arborétumba, ami tényleg egy top tízes kategória - legalábbis nálam. Mindig találok valami újat, meglátogatom a régi kedvenc helyeket - a tó kihagyhatatlan, ott a vízimalom.. Mindig vannak érdekességek. Ha nyugdíjas leszek tuti veszek éves bérletet ide. 
Most a virág és növénykertészet felé indultunk el és utána mentünk az erdős-parkos területek felé... 
Járjuk hát körbe kedves Olvasóim ezt a fantasztikus kertet!  Először az őszt hagytam érvényesülni ebben a posztban, majd a hátsó virágos részt, mert bizony ott is voltak szép számmal "gyönyörűszégek"!


2016. november 24., csütörtök

Közel a civilizációhoz...

Ezt a helyet már többször bemutattam ebben a blogban, ide is sokszor visszatérünk és hisszük, hogy sok meglepetést tartogat még ez a táj. Állandó jelleggel találkozunk szürke gémmel, vörös vércsével, vízityúkkal - de újabban a jégmadárral is és legutóbb még október elején sárszalonkához is volt szerencsénk.
Sokan csak futnak itt, vagy horgásznak - mi meg madarászunk. Persze vannak akik ezt olvasva magukban mosolyognak egyet, de azért ez Budapesten szerintem egy igazi természetvédelmi terület lehetne... Talán majd egyszer.


2016. november 22., kedd

Egy kert rejtett szépségei....

Gyakran vagyok azon a nézőponton, ha fotózni támad kedvem nem mindig szükséges messze utazni, egy közeli kis kertbe is elég elmenni és szétnézni, mi minden található ott. Virágokat nézegetni, bogarakat keresni, ha még nincs hideg - lepkéket kergetni. Ha a mázli mellénk szegődik, akkor egy nappali pávaszembe is belefuthatunk a még éppen el nem hervadt orgonabokornál...
Ezek a fotók még október elsején készültek.


2016. november 21., hétfő

Budakeszi ezer arca

Idén nyár végén, szeptember elején elég sokat jártunk Budakeszire, sürgősebb teendők és idő hiányában csak most sikerült feldolgozni az akkor készült képeket. Igazi élmény újra és újra eljutni erre a helyre. Reggel csodás napfelkeltével, hol virágokkal, hol már anélkül - időnként átsuhanó őzekkel, egy fürge és ravasz rókával, vagy nyúllal... Leírhatatlan érzés együtt ébredni a tájjal, miközben mit sem érdekel a vizes fű.... 
Ebben a bejegyzésben egy kis összefoglalót állítottam össze, miért is térünk vissza ide újból és újból...



2016. november 16., szerda

Tropicarium, Budapest

A Tropicariumot szerintem egyszer mindenkinek meg kell néznie. Ha gyerek, ha nem. Felejthetetlen egy élmény. Így különösen megérte, hogy három jegy árából három ilyen helyet megtekinthettünk. Remélhetőleg lesz még folytatása.... Természetesen egy film beszámoló is készült belőle, mely a bejegyzés végén megtekinthető HD felbontásban :-)


Budakeszi Vadaspark

A Budakeszi Vadasparkba mi szombaton látogattunk el, méghozzá egy napsütéses délután. Itt az éjszakai látogatás nem igazán volt lehetséges, de így is kellemes élményben volt részünk és az időjárás is kedvezett. Lehetőségem nyílt rókát is fotózni, amit kint a szabadban elég nehéz lencsevégre kapni...
  


Állatkertek éjszakája

Idén augusztus utolsó péntekének éjszakáján került megrendezésre az Állatkertek éjszakája - hosszú évek óta először az állatkertek, vadasparkok, akváriumok életében. Érdemes elmenni rá, ha lesz legközelebb, mert ilyenkor kicsit tovább tartanak nyitva, látványos programok részesei lehetünk, és egy kicsit az állatok éjszakai életével is megismerkedhetünk. Mivel itt is jó sok fotó és videó készült, így azok csak most készülnek el folyamatosan.... Külön posztban lesz az állatkerti rész, a Budakeszi vadaspark és a Tropicarium.
Az állatkertek éjszakájáról egy kisfilm is készült, mely a bejegyzés végén megtekinthető. Mit láthatunk benne? Fóka móka showt, koala macit, éjszakai lepkéket, papagájokat, kígyót... És még sorolhatnám. Persze csakis HD-ben nézzék meg kedves olvasóim! :-)



2016. november 14., hétfő

Nyáridéző - avagy hol vannak már a gyurgyalagok?

Idáig minden évben elmentünk megnézni a gyurgyalagokat, most valahogy nyár végére jutott ez a lehetőség. Még így is sokszor vagyok úgy vele, hogy szívesen tekintem át a régebbi fotókat még egyszer, tudván hogy ők majd csak jövőre térnek vissza hozzánk. Ráadásul erre a helyre sokszor visszatérünk, mert mindig találkozunk itt madarakkal, nem megyünk el üres kézzel sosem.... Emellett még sok tájkép is készült, visszaidézve a napsütéses napokat. És bár ha méhész  lennék, biztos nem kedvelném őket, de így jövő nyárra ismét megkeresem ezt a helyet...




2016. november 11., péntek

A Merzse-mocsár - egy igazi gyöngyszem Budapesten

Amikor először hallottam erről a helyről arra gondoltam, mint szerintem sokan mások is, vajon mi lehet egy mocsárban? No és persze, ha odamegyünk minimum túracipő, vagy gumicsizma kell. Nem kell megijedni, elég az első variáció, valamint némi ivóvíz és élelem. Újra és újra nyújt újat számunkra ez a hely, mindig tartogat meglepetéseket. Legutóbb láthattunk búbos bankát, vörös vércsét, szürke légykapót, hattyút, gyurgyalagot, atalanta lepkét, nagy színjátszó lepkét, rozsdás csaláncsúcs tojót...



2016. november 10., csütörtök

Hajnalvarázs

Ha nyáron képesek vagyunk úgy korán kelni, hogy még a hajnali napsugarakat, narancsos sárgás fényeket lássunk, csodákat láthatunk. Ez történt meg az egyik szombat reggel is, a Naplás tónál. Még egy kis többletet adott az élményhez, hogy fene nagy köd is volt, így olyan tájképeket láthattunk, mint egy festmény. Erről egy vers jutott eszembe miközben a képeket csináltam...



2016. november 7., hétfő

A Tétényi-fennsík szépségei

Még augusztusban voltunk itt, egy kellemes nyári délutánon munka után. Azzal a céllal mentünk ki, hogy járjunk egy jót a természetben, kis csöppségeket kapjunk le és elvileg nagy lepke invázió van arrafelé, no mi sem kellett több, elindultunk. Persze most is beigazolódott, hogy egy helyet többször körbe kell járni, úgy lehet megismerni jobban - de így is jó volt ott. Idáig sose jutottam tovább a Memento Parknál ezen a környéken és eszembe sem jutott, hogy akár lehet itt egy tanösvény is.... És sétálás közben sokszor az járt az eszemben, hogy bár egy kicsit kopár, de mégis szép....


Bajor kastélyok körutazás XI. rész: A film (Befejező rész)

Két hónap munkája... Mindig megfogadom egy utazás alkalmával, hogy fotózzunk - de okosan, vagyis ne sok  képpel térjek haza, de valahogy ez most sem sikerült. Nem könnyű négy nap történéseit feldolgozni, utána nézni, hol is jártunk. No meg hogy videó mániás vagyok (főleg mióta a fényképezőgépem beszél Hd-ül) és így egy filmet is meg kell szerkesztenem, összevágnom... Szóval melós. De a végeredmény most látható az utolsó Bajor kastélyok bejegyzésben. 
Természetesen HD minőségben nézendő!! :-) A filmen látható: A Mondsee tó, Schloss Linderhof, Oberammergau, ettali Bencés Kolostor, Hohenschwangau és Neuschwanstein kastély, Herrenchiemsee, Hitler - Sasfészek, Salzburg.




2016. október 24., hétfő

Bajor kastélyok körutazás X. rész: "Az én hegyeim..."

Lassan ennek a sorozatnak a befejező részéhez érkezünk, már csak egy rész marad ezután, az utazást bemutató kisfilm. Nem csak most, hanem az út alatt is megszületett a fejemben az a gondolat, hogy az utazás során látott csodaszép hegyekről, völgyekről egy külön posztot fogok létrehozni, de most jutottam el odáig, hogy ezt meg is valósítsam. Ez tulajdonképpen egy életérzés kivetítése, amit akkor láttunk, mindig is vágyom ki egy kicsit a hegyekbe. Nemcsak a friss levegő miatt, hanem végre ki tudtunk mozdulni egy kicsit a hétköznapokból, feltöltődni... Szerintem ezt a fotók az itt átélt érzéseket és hangulatot is visszaadják egy csöppet... Legalábbis látványban. Pár fotón grafikai utómunkálatok is vannak, így azok inkább a képzelet szüleményei....
A legjobb felvételek itt is megtekinthetők: http://www.albertistvan.hu/fotogaleria/legutobbi_munkaim/az-en-hegyeim/ 


Bajor kastélyok körutazás IX. rész: A gyönyörűséges Mondsee tó

A Mondsee tó Felső-Ausztriában, a Salzkammergut régióban, az Attersee mellett található. Délnyugati partja képezi a határt Felső-Ausztria és Salzburg tartomány között, valamint a tőle délre fekvő Mészkőalpokat is elválasztja a homokkőövezettől. Délnyugati partján emelkedik a Drachenwand. Sajnos a korunk szelleme már itt is érezhető, a tó a 18. század óta (!) magántulajdonban van...
Mindemellett csodáljuk meg együtt ezt a gyönyörű tavat kedves Olvasóim - mi itt a kirándulásunk utolsó napján ebédeltünk, ami egy fantasztikus élmény volt...


2016. október 19., szerda

Bajor kastélyok körutazás VIII. rész: Schloss Linderhof - avagy őrült volt-e II. Lajos?

II. Lajos Bajor király egyik legszebb kastélya, Németországban és az egyetlen, amelyet teljesen befejezett - egyben sorozatunk utolsó mesevilága is. Talán nekem ez tetszett a legjobban a látnivalók közül a négy nap alatt, főleg a tükörterem. Sajnos a kastély belsejét ne fotózzuk szindróma ide is eljutott, így nem volt mit tenni csak gyönyörködtünk benne.
Az eddigi bejegyzésekben sokat írtam az éppen meglátogatott helyszínek történetéről, viszont magáról a főszereplőről aki ezeket megálmodta, létrehozta keveset. Pedig szerintem ő is megér egy rövid összefoglalót, élettörténeti bemutatót... Azért aki nem szereti a történelmet, ne csak a fotókat nézze, igyekeztem sok érdekes dolgot összeszedni az internet segítségével. Annál is inkább, mert a bejegyzésben szerepel egy titokzatos barlang is, melyet mesterségesen, emberi kezek munkájával építettek.
Őrült volt-e II. Lajos vagy sem? Megtudható a bejegyzésből...


2016. október 14., péntek

Bajor kastélyok körutazás VII. rész: Oberammergau

Következő sétánkat Oberammargauban tettük - egy mesés faluban Németországban, a Bajor-Alpokban. Vílághírnevét a Passió játéka hozta meg, amit több mint 350 éven át, majdnem minden évtizetdben megtartottak, több ezer látogató előtt.  Mintha egy tündérvárosba érkeztünk volna, gyönyörű házakkal, kertekkel, közelben a hegyek, tiszta levegő... Érdemes volt egy órát sétálni itt, bátran ajánlom figyelmetekbe, legalább egyszer érdemes megtekinteni...


2016. október 9., vasárnap

Bajor kastélyok körutazás VI. rész: Az ettali bencés kolostor

Ettal egy település, Németországban, azon belül Bajoroszágban. Lakosságainak a száma 911 fő, Oberammergautól délkeletre található. Az ettali bencesi kolostor építétését még IV. Lajos német-római császár rendelte el, hálából mivel sikerült elmenekülnie lóháton Rómából, pápai átokkal sújtva.
A kolostor helyén a legendák szerint az elcsigázott ló háromszor is megbotlott. Az 1370-ben felszentelt eredeti kolostortemplom (Klosterkirsche St. Marien) gótikus támpillérekkel épült. Az első gót stílusú része 1330 és 1370 között épült meg, később fokozatosan bővítették. Ez az épület a város legnagyobb nevezetessége...



2016. október 8., szombat

Bajor kastélyok körutazás V. rész: Kirándulás a Tündérpaloták földjén - A Hohenschwangau és Neuschwanstein kastély

Hol volt, hol nem volt hetedhétországon is túl, még a hegyeken is túl élt egyszer nagyon régen egy király, akit úgy hívtak II. Lajos. Egyszerű ember volt, a szó átvitt és eredeti értelmében is együgyü volt. Sem az uralkodás, sem a politika nem kötötte le, hanem az építtetés és azon belül a kastélytervezés. Ő menekült a kora valósága elől, egy olyan történelmi korba, amely Wagner operákban elevenedtek meg, illetve történelem könyvekben élhette őket újra. Ha írnának róla egy mesét, valahogy így kezdődne...
Bizonyára már mindenki hallotta, hogy az őrültet és a zsenit egy hajszál választja el egymástól. Sokakban felvetődik a kérdés - mint ahogy bennem is - vajon megérte felépíteni ezt a várat? A kor embere azt mondta volna, nem - de ha már ellátogatunk oda és megcsodáljuk, bizony hálásak lehetünk a királynak a nem mindennapi épületért...
És ha létezik bakancslista arról, mit is szeretnénk látni életünkben - a top 10 közé bekerülne ez a csodaszép hely is, én úgy gondolom. 


2016. szeptember 29., csütörtök

Bajor kastélyok körutazás IV: rész: II. Lajos romantikus kastélya - Herrenchiemsee

Bajor kastélyok körutazásunk egyik napján Németországba tettünk egy látogatást. Egyik uticélunk II. Lajos bajor király kastélya, a Herrenchiemsee volt. A kastély a Chiemsee közepén egy szigeten található. Hajóra szálltunk és a Herreninselhez (az urak szigetére) hajóztunk. Útközben sirályok kísértek minket végig, sok szép tájat láttunk. A hajókikötőtől nagyjából 15 perc séta után értünk el a kastélyig.

 

2016. szeptember 24., szombat

Bajor kastélyok körutazás III. rész: Felhőhatár felett... 1834 m magasan, Hitler - Sasfészek

Salzburgi kirándulásunk után elfoglaltuk a szállásunkat (Leonharderhof), egy nagyon kedves kis hotelben immár kedvenc városunkban, melyre természetesen a tisztaság és német precizitás volt jellemző. A szállodai szobából a kilátás pazar, és egy közeli étterembe sétáltunk át, hogy vacsoránkat elfogyasszuk. Másnap már kora reggel indultunk tovább, amit nagyon kíváncsian vártam - a Sasfészekbe, Adolf Hitler egykori nyaralóházához - mely Bajorország tartományában, a Berchtesgadeni-Alpokban található... És amilyen szerencsénk volt egy igazi különleges látványban láthattuk: havas esővel, rengeteg felhővel - kis pluszt adva a fotóknak, miközben mi próbáltunk nem megfagyni hét fokban...



2016. szeptember 17., szombat

Bajor kastélyok körutazás II. rész: Salzburg - Mozart szülővárosa

Még augusztusban elkezdtem írni a Bajor körutazásunkat bevezető első részt, de valahogy az augusztus vége, valamint a szeptember mindig úgy alakul, hogy annyi teendőnk van  - időm sincs képeket csinálni, no meg blogot írni, így a folytatás is késett egy picit...
Az utazás első napján Salzburgba érkeztünk, ami köztudottan Wolfgang Amadeus Mozart szülővárosa is volt egyben. Bár én az út során a városnézésre koncentráltam a legkevésbé, meglepetésemre ez egy meseszép hely volt, ezt meg kellett állapítanunk feleségemmel. Így itt az érdeklődésem is egy picit megváltozott, érdekelni kezdett a hely történelme is.
Ha bárki megkérdezné, hogy mi maradt meg legjobban az út során, hát az első hely: Salzburg, Mozart városa (talán azért mert gyerekkorom óta mindig is felnéztem Őrá és szívesen hallgatom meg műveit), utána meg természetesen a Sas-fészek. Itt a turista buszokat nem engedik be, így hamar le kellett szállnunk, de már nem bántuk, hiszen jó sok kilométer volt már mögöttünk Budapest elhagyása után...


2016. augusztus 30., kedd

Búcsú a nyártól...

Egyik kedvenc évszakom a nyár - lassan véget ér. Hamarosan elvonulnak az itt nem telelő madarak, aludni mennek az ürgék, később kel fel reggel a nap, nincs már este kilencig világos, mint jó egy hónapja... Nem volt eseménytelen, semmi panasz és meg kell becsülni még ezt a pár napot, hetet.
Most már egyre hidegebbek az éjszakák, a hajnalok - ezzel számolnia kell egy fotósnak, ha korán kel. Köd is lehet akár és ha szerencsénk van nem esik az eső. Ebben a pár hónapban rengeteg madár-, tájfotó készült, ebből állítottam össze egy kis válogatást, kis ízelítőt milyen bejegyzések voltak, lesznek hamarosan.... És persze csak örülni tudok, hogy találkozhattam az ürgékkel, lepkékkel, kedvenc kiránduló helyeimmel... Hogy mi minden történt velem a nyáron? Ha szeretné tudni, érdemes végigolvasni ezt a bejegyzést.


2016. augusztus 23., kedd

Bajor kastélyok körutazás I. rész: Bevezető - előkészületek, elindulás

Időnként feleségemmel kedvet kapunk egy kis utazásra a nagyvilágban, ismerjünk meg olyan helyeket ahol még nem jártunk. Mostani választásunk során a Vivaldi Travel jóvoltából jutottunk el ezekre a gyönyörű helyekre. Arra már rájöttünk, hogy nem bírunk egész éjszaka utazni, kényelmesebb ha hajnalban indulunk egy fantasztikus autóbusszal. Az időjárás is kedvezett, bár láttunk persze esőt, havas esőt, semmiben sem volt hiány. Mostani posztom még csak kedvcsinálónak készült, a fotók folyamatos feldolgozás alatt vannak... (külön bejegyzésben lesz beszámolva minden egyes napról). És készülni fog egy az út során látott látványosságokat bemutató kisfilm is, HD minőségben.


2016. augusztus 21., vasárnap

Kertünk kincsesládája

Lassan vége van a nyárnak, ilyenkor mindig végignézem milyen fotók készültek a balatoni nyaraló kertjében, amikor ott voltunk. Idén pár napot voltunk csak ott, de azért fotó készült jó néhány. Szerencsére mindig van valami új, ami mutat - hol mókus, rengeteg csodaszép virág, madarak... 
Nyissuk hát ki ezt a kincsesládát és hogy mit látni benne? Hadd beszéljenek inkább a fotók :-)

Szép ez a kert... Azt hiszem, bekukkantok ide :-)

2016. augusztus 19., péntek

A fotózás világnapja - avagy a fényképezés története...

Ezen az oldalon inkább a saját fényképeket teszem közzé, de úgy érzem mivel mindannyian nagy hódolója vagyunk a fotózásnak egy kis rövid történelmi áttekintés nem árt - hiszen pont ma van a fotózás 177. évfordulója... A bejegyzés végén egy 8 perces film is látható a fotózás történetéről.


2016. augusztus 10., szerda

Naplemnte a Belső-tónál

Az utolsó poszt következik a Tihany-beszámolóból. Ez pedig a nap végén látott naplementéről szól. Kedvenc ürgéink aludni mentek, mi is lassan készülődtünk hazafelé, még egy pár emlékfotó erről a mesés helyről. Tartalmas egy nap volt, az biztos... Szeretnék még visszatérni ide mindenképp... Miután a nap lement, mi is fáradtan, de élményekkel teli tértünk haza.


Augusztusi ürgézés

Hamar elröppent ez a délután is - legalábbis a fele. Olyan 16 és 17 óra között mentünk le a Belső-tóhoz, ahol barátaink az ürgék már vártak minket. Persze az igazság szerint inkább én vártam a velük való találkozást, remélve hogy a pusztító ember nem zavarta el végleg őket. Szerencsénk volt feleségemmel, mert ott voltak - bár jóval félénkebbek lettek, mint egy éve. Azért annyira közel engedtek magukhoz, hogy pár használható fotó felkerüljön ide...
A plusz most az volt, hogy ketten lestük őket - én próbáltam cserkészni, feleségem pedig távcsővel figyelt messziről és jelzett, merre menjek...


Tihanyban jártunk....

Az előző bejegyzést azzal fejeztem be, hogy lelátogattunk magába a központba is, ahol lehet ebédelni, vonatozni egyet - egyszóval teljes kikapcsolódás volt részünkről. Megnéztük a szokásos turista útvonalakat, mint az Apátságot is, hallgattuk a gyerekeket, akik próbálgatták a visszhangot, tesztelték. A kilátás pedig még mindig pazar....



Tihany legszebb részén...

Lassan családunkban már hagyomány, hogy legalább egy évben egyszer elmegyünk Tihanyba. Idén ez már a levendulák miatt a második alkalom, most egy kis túrával összefűzött kirándulás volt a terv. Az idő csodaszép volt, amolyan igazi nyári idő. Most feleségem is velem tartott, egy izgalmas napnak néztünk elébe. Felderítettük a Csúcs-hegy környékét, benéztünk a belvárosba, a kikötőbe, ürgéztünk és egy gyönyörű naplementét is láthattunk...Mivel egy posztba túl nagy mennyiségű kép lenne, így külön szedegettem - remélem tetszeni fog Olvasóimnak....



Szepezdfürdő és környéke

Csepel utáni délutánon, estefelé családommal elindultunk végre a balatoni nyaralóhoz. Nagyon vártam már - kis ejtőzés, sokáig alvás, pihenés jól jött. És persze minden csupa zöld, friss levegő... A víz most hol jó volt, hol hideg (inkább az utóbbi) így nagyjából kétszer voltunk strand közelében. A negyedik nap délutánján feleségem kérte, hogy sétáljunk már egyet, elég a tespedésből. Hiába, mindig az asszonynak van igaza :-) Mindenesetre jó volt csavarogni egyet... 
Láttunk rozsdafarkút, csodaszép virágokat, növényeket, szőlőket, tájakat...


2016. augusztus 9., kedd

Tíz perc Csepel

Miután Apajt elhagytuk Csepel felé vettük utunkat. Délután három óra felé már elég meleg volt, így tíz percnél több idő nem jöhetett most itt számításba, amúgy is mindenkinek dolga volt már, voltak fontosabb teendők. Mindig ad egy kis pluszt ez a kis öböl, törpe gémet is fotóztunk már. Most nincs semmilyen figyelemfelhívő, sziporkázó történet, csak lightosan tettünk egy rövid sétát és közben egy lesi fotó is készült rólam...


Újabb csavargás Apajon

Már régóta bennem volt, hogy megint el kellene menni erre a mesés helyre, ami olyan mint egy természetfilm - csak éppen mindig és mindig más arcát mutatja nekem és élőben. Hat órás indulással így is kint voltunk hét óra után nem sokkal egy gyors reggeli és kávé elfogyasztása után is. Kalandban most sem volt panasz: őz, gyurgyalag, házi gyöngytyúk, tövisszúró gébics, sordély, sáska, szöcske, szitakötő, a már nyáron szokásosnak mondható szürke szarvasmarha, bivaly is bővítette virtuális vadásztáskámat. Kihívás volt e napban tanulásképp egy kicsit, hogy  úgy fotóztam, hogy nem a gépre bíztam az élességállítást, hanem én fókuszáltam... 
Meséljenek hát helyettem inkább a fotók!