2016. február 14., vasárnap

Itatós madárles - vendégei és szokásaik, madáretetés télen

Már régóta terveztem egy olyan bejegyzést, ahol az itatós madárles vendégeiről és szokásairól írok. Én teljesen elégedett vagyok azzal a hellyel, ahol most van - könnyen megközelíthető és kevésbé látogatják olyanok, akiknek nem kéne. Nyáron történt meg velünk, hogy leverték a zárat, viszont más kárt nem tettek
vele. Bár elég enyhe telünk van, azért kedvenceinknek szükségük van az eledelre, ezért igyekszünk folyamatosan tölteni az etetőt, ami jó egy hét alatt ki is elfogy....


Az énekes rigó hirtelen jelent meg, nem is számítottam rá

Utóbbi időben szerencsére többször voltam kint, így megfigyeltem pár dolgot: ha kimarad egy mag utánpótlás - esélyünk sincs, elszoknak és más helyet keresnek. Rendszeres etetés estén ha hajnalban, reggel nagy esély van rá, hogy jönnek - hiszen ha hideg van éjszaka, szükség van a testük felmelegítésére, energia utánpótlásra.
Először mindig a cinegék jelennek meg, majd ahogy folyamatos a mozgás azonnal várható a többi: meggyvágó, csuszka, harkály, szajkó, dolmányos varjú is volt... Jó pár óra elteltével a táplálkozó madarak jóllaknak, így 12 körül, kora délután már elég erős pangás várható. Ebben az időpontban nincs értelme kimenni a lesbe. Délután 2-3 óra körül ismét elindul az áradat, ha szerencsénk van a vörösbeggyel (nálunk ritkábban fordult elő) akár szürkületkor is láthatjuk. Persze nem árt azért a -6, -10 fok sem, amiből valljuk be, idén nem sok volt...

Csuszka elég veszélyes szokott lenni...

A bejegyzés végén egy mini videóban látható, ahogy a meggyvágó táplálkozik. 

Most pedig lássuk tollas barátainkat, bevallom szinte mindegyik a kedvenceim közé tartozik :-)

Meggyvágó sokszor meglátogat minket....
A szajkó nagyon ritka vendég, idáig csak párszor láttam
Dolmányos varjú érkezett, ő is elég ritka látogató
Büszkén is állt a kaja mellett
A barátcinege is ügyes akrobata, nem ismeri a tériszonyt (mint én)
Meggyvágó gyakran szomjas, a víz mindig jól jön
Nagy fakopáncs (hím) - ő se veti meg a magot, de az igazi vajat jobban csípi
Kék cinege, nagyon szép a színe, azért imádom



Csuszka gyakran neki megy a les üvegének, elég agresszív
Aztán mintha mi sem történt volna, elviszi a diót
Széncinege nekem mindig szép marad...
És okosan keresgél...
Szarka csak az egyik fáról figyelt....
Zöldikéhez alig volt szerencsém... Pedig a hangjukat hallani gyakran
Vörösbegynél talán a tengelic fosósabb, alig látni. Elvileg szürkületkor is ott van pedig az etetőn...
Fekete rigó a tavasz közeledtét hirdette az egyik fa tetejéről...
Ki hinné, de veréb a legritkább vendég (fotóstársamnak nagyobb szerencséje volt benne...)
Vajon mi van odalent?
No még egy meggyvágó...
Telhetetlen csuszka
És még egy kedvenc kép róla
És még egyszer a harkálykoma...
A fólia csúszik, erre gondolhattam volna - de megoldotta :-)



Őt is nagyon érdekelte, mi folyik itt és bár szeretem a macskákat, de most elzavartam...
Tényleg semmi panasz - ha az etetés folyamatos jönnek a madarak. Egyébként meg türelem kell és várakozás és jönni fog az első bátor önként kajáló egyed :-)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

4 megjegyzés:

  1. Szép kollekció, gratulálok István!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Endre, nagyon szépen köszönöm :-) Örülök, hogy tetszik!

      Törlés
  2. Nagyon szép fotók, a legjobban az énekes rigó ragadott meg, ezek szerint visszatért, vagy egy nálunk áttelelt példány látogatott meg Téged. Gratulálok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, ritka vendég az énekes rigó - lehet csak körbenézett, aztán visszatért :-) Hiába, a madarakat órákig csodálni lehet....

      Törlés