2016. április 19., kedd

Egy fotogén mókus

Pár hete feleségemmel egy verőfényes napsütéses délután a Margit-szigeten sétáltunk (erről fotók egy másik posztban lesznek hamarosan), amikor észrevettünk az egyik nagyon magasan lévő faágon egy mókust. Már rég találkoztam ezzel a kedves állattal, így gyorsan lekövettem a mozgását. Picit játszadozott velünk, cserkelni is kellett - ő is többször megpihent - így volt alkalmunk pár fotót készíteni róla...




Folyamatosan lekövettem, hogy merre is megy tovább - hol jó fényviszonyok voltak, hol ellenfény (ami persze egy fotós halála...). Gyorsan változtatta a helyzetét: egyik fáról a másik fára ugrott. Persze nekem sem kellett több, uzsgyi - nyomás utána! Ami egyáltalán nem könnyű - egy fotó, egy lépés elvét követve mozogtam és persze mindezt nagyon-nagyon csendben.
Figyelni kellett arra is, hogy takarásba legyek, ne ijesszem el - persze ez egy forgalmas helyen (mint a Margit-sziget délután) elég nehézkes. De ez a taktika már sokszor jól bevált...
Valamiért ritkán futok össze velük, sokszor figyelem a környező fákat - így egy kirándulás során mindig azonnal észre kell venni, amikor váratlanul megjelenik és utána "akciózni"...


Ez volt az első pillanat, amikor megláttuk egymást...
Úgy csinált mintha nem vett volna észre, de tudta, hogy mi is figyeljük...

Fürge egy mutatványos, az biztos... Zéró tériszonnyal.
Egy picit játékos is volt közben...

Közben elfáradt és lepihent...
Próbáltam egy egész közeli portrét róla csinálni...
Elrejtőzött az egyik fenyőfa ágon...
Csodaszép a szeme...
Miközben a mókust lestem egy csuszka is kiváncsiskodott
Még egy közelibb fotó...
És egy legutolsó aztán békén hagytam...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

6 megjegyzés:

  1. Szerencsés találkozás volt és remek fotók születtek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, nagyon örültem neki - bár lehet a mókus a végén már elzavart volna :-) Nagyon szépen köszönöm!

      Törlés
  2. Szuper fotók! Már régóta várok a mi mókusainkkal egy találkozóra, közeli képet még nem sikerült készítenem, de nem adom fel! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Érdemes kivárni a pillanatot és utána cserkelni. Én addig mentem utána, míg engedte a mókus. Nagyon aranyos volt! :-)

      Törlés
  3. gyonyoru szep fotok,,,,,,,,,,,gratulalok

    VálaszTörlés