2016. október 19., szerda

Bajor kastélyok körutazás VIII. rész: Schloss Linderhof - avagy őrült volt-e II. Lajos?

II. Lajos Bajor király egyik legszebb kastélya, Németországban és az egyetlen, amelyet teljesen befejezett - egyben sorozatunk utolsó mesevilága is. Talán nekem ez tetszett a legjobban a látnivalók közül a négy nap alatt, főleg a tükörterem. Sajnos a kastély belsejét ne fotózzuk szindróma ide is eljutott, így nem volt mit tenni csak gyönyörködtünk benne.
Az eddigi bejegyzésekben sokat írtam az éppen meglátogatott helyszínek történetéről, viszont magáról a főszereplőről aki ezeket megálmodta, létrehozta keveset. Pedig szerintem ő is megér egy rövid összefoglalót, élettörténeti bemutatót... Azért aki nem szereti a történelmet, ne csak a fotókat nézze, igyekeztem sok érdekes dolgot összeszedni az internet segítségével. Annál is inkább, mert a bejegyzésben szerepel egy titokzatos barlang is, melyet mesterségesen, emberi kezek munkájával építettek.
Őrült volt-e II. Lajos vagy sem? Megtudható a bejegyzésből...


II. Lajos származása (forrás: Wikipédia) : II. Miksa bajor király és felesége, Poroszországi Máriának elsőszülött fiaként jött világra. Született: 1845. augusztus 25. Nymphenburg, Munchen, elhunyt: 1886. június 13. Stambergi tó, Berg (40 évesen).
Testvére csak egy volt, Ottó herceg - aki I. Ottó néven bajor király lett. A spártai értékek apja számára nagyon fontosak voltak, ezért mindkét testvérnek hajnalban kellett kelnie, mértékkel ennie és nagyon keményen dolgoznia, és hideg vízben kellett fürdenie. A fiúk olyan keveset ehettek, hogy időnként a szolgálóktól kellett kérniük.
Lajos egyik alkalommal az egyik fogát is megkísérelte eladni az egyik müncheni fogorvosnak, hogy a fogáért kapott pénzből élelmet tudjon vásárolni...
Amikor a két fiú édesapjának beszámolt arról, hogy hangokat hall, ő úgy gondolta, hogy erre a legjobb megoldás egy falat kenyér és a jéghideg tó átúszása. Miksa szívesen verte fiait. 
Amikor Lajos egy teknőshöz kötődött, apja azonnal eltávolította a fia kezéből az állatot...

II. Lajos, nem sokkal trónra jutása után
Uralkodása: Apja korai halála után 19 évesen került a trónra. Megnyerő külseje miatt a bajor nép hamar megszerette.
A trónra lépésekor kialakuló Schleswig-Holstein konfliktusban VIII. Augustenburgi Frigyest és rajta keresztül Poroszországot támogatta, ám katonailag nem állt melléjük.
Sokat háborúzott, így hamar rájött hogy  bajor hadügyi reform is elodázhatatlan, így miniszterelnöke, Hohenlohe és Prauckh hadügyminiszter segítségével komolyan modernizálták a bajor hadsereget. 1870 decemberében Otto von Bismarck javaslatára levélben hívta fel a német hercegeket egy új Német Birodalom megalakítására. Meghívta a trónra I. Vilmos porosz királyt és felajánlotta, hogy a két uralkodó felváltva vezesse az országot.Az 1880-as években szinte teljesen visszavonult a közélettől és csak szenvedélyeinek élt, a zenének és az építkezéseknek. Ebből kifolyólag egyre népszerűtlenebb lett az országban.

II. Lajos
Trónfosztása: II. Lajos miniszterei idővel megunták a király véget nem érő költekezéseit. A német egység létrejötte után az uralkodó eltávolítása mellett döntöttek.

Bár Lajos öccsén,Ottón szintén az elmebaj jelei mutatkoztak, mégis őt akarták a trónra ültetni, miközben a tényleges hatalmat Luitpold herceg, az elhunyt II. Miksa király öccse gyakorolta volna. Ürügyként a királyt őrültté, azaz kormányzásra alkalmatlannak nyilváníttatták. A „kínos kötelességet” Bernhard von Gudden elmegyógyász vállalta, aki a szolgák vallomásai alapján állította ki szakvéleményét a király elmezavaráról, miszerint paranoid skizofréniában szenved. Valójában Lajost sohasem vizsgálta meg.
Von Crailsheim báró vezetésével június 9-én küldöttség érkezett Hohenschwangauba, hogy letartóztassák Lajost. 
Itt elmondták nekik, hogy a király a szomszédos Neuschwansteinban tartózkodik, ezért az éjszakát a várban töltötték. Másnap a követek, mihelyst megtudták, hogy egy kocsis az éjszaka során kiszökött, hajnali háromkor, a szakadó esőben indultak el, hogy elfogják Lajost. A szolgák azonban még időben tájékoztatták a királyt, aki megerősítette a kapu őrzését. Ennek, és a közelből érkező, királyukhoz hű parasztok csoportjának láttára a küldöttség visszamenekült Hohenschwangauba. Itt azonban őket tartóztatták le, és gyalogszerrel kellett visszamenniük Neuschwanstein kastélyába. Lajos halálra ítélte a küldötteket, majd dühe elmúltával még aznap szabadon engedte őket, így azok gyorsan visszatértek Münchenbe. Lajos a történtek hatására mérget, majd a torony kulcsát kérte, hogy öngyilkosságot követhessen el. Végül a szolgálók konyakot és pezsgőt adtak neki, amivel leitta magát. Június 12-én von Gudden vezetésével a müncheni elmegyógyintézet ápolói lefogták a palota lépcsőjén a királyt, és a Starnbergi-tó mellett lévő Berg kastélyba vitték. Lajosnak tudomásul kellett vennie, hogy az eseményeket immár nem ő irányítja.

Halála: Megérkezése másnapján, 1886. június 13-án, pünkösdvasárnap Lajos és Gudden két férfi ápoló kíséretében sétálni indult a tóparton. Úgy döntöttek, este hatkor újra sétálnak egyet. Ekkor Gudden közölte az ápolókkal, hogy ők most már maradhatnak, este nyolcra visszatérnek a sétáról. Mikor nem értek vissza, dr. Müller, Gudden asszisztense embereket küldött a keresésükre. Már fél 11 volt, amikor megtalálták a király kalapját, kabátját és esernyőjét a tóparton, majd nem sokkal később rábukkantak a király és Gudden holttestére is a sekély vízben, úgy 20-25 méterre a parttól. Hivatalos nyilatkozatot nem adtak ki, de azt beszélték, hogy Gudden nyakán fojtogatás nyomai voltak fellelhetők, míg a királyon külsérelmi nyomok nem mutatkoztak. Mindez arra utal, hogy Lajos először megfojtotta a doktort, és utána magát is a vízbe ölte.  

Zsófia Sarolta bajor hercegnő, II. Lajos jegyese
Unokatestvérével, Zsófia Sarolta bajor hercegnővel járt jegyben, de II. Lajos 1867. októberében pár nappal a kitűzött dátum előtt lemondta az esküvőt. 
"Röviden" ennyit az életéről, többit a Wikipédia linken (ld. fentebb) megtalálhatja kedves olvasóim, ha felkeltette az érdeklődésüket. Mivel az eddigi posztok is róla szóltak, úgy éreztem mesélek róla egy keveset. És a bejegyzés végén még pár gondolat található a Bajor kastélyok sorozat főszereplőjéről...
Most pedig következzenek a fotók, járjuk hát körbe e mesés helyet kedves olvasóim!

Google-térkép, ahol a kastély található...

Leszálltunk a buszból, első amit megláttunk...
Azért tudta, hová kell építeni ezt a kastélyt
Meseszép helyen van...
Elindultunk a kastély irányába...
Egy csodaszép tó hattyúkkal fogadott minket stílszerűen...

 Mint a poszt elején írtam, sajna itt sem lehetett bent fotózni, aki kíváncsi rá és nem látta, menjen el megnézni, megéri... 


Most pedig a kastély kertje következik....
























Feleségem is csinált jó néhány fotót:




















Itt már visszaszereztem a fényképezőgépet....










A tündérkastélyhoz tartozik egy mesterséges barlang is, melyet nem szabad kihagyni amikor ellátogatunk oda.


  










 
Pár gondolat még a kastélyok megálmodójáról - avagy valóban őrült volt-e?:
Az idealista, Wagner zenéjéért rajongó, a történelemben leginkább építkezéseivel kitűnő uralkodót 1886-ban elmebetegségére hivatkozva fosztottak meg a tróntól, de valójában semmiféle komoly mentális betegség tünetei nem mutatkoztak rajta – derül ki a History of Psychiatry tanulmányából. Heinz Häfner német pszichiáter, a Mannheimi Elmegyógyintézet igazgatója tíz évvel ezelőtt, 2004-ben kapott engedélyt arra, hogy a Wittelsbach-ház, a bajor királyi család magánarchívumában kutasson  II. Lajos feltételezett elmebajára vonatkozó adatok után. 
A teljes részletességgel most publikált anyag más dokumentumok feldolgozására is kiterjedt melynek során a pszichiáter a diagnózis és a trónfosztás körülményeit vizsgálta meg.
A mostani, legfrissebb kutatás alátámasztja, hogy az uralkodóról adott kedvezőtlen orvosi diagnózis egy cselszövés része volt, amelynek a célja az volt, hogy Lajos királyt megfosszák trónjától, elsősorban annak érdekében, hogy a nőktől való ódzkodása, és szexuális elferdüléséből fakadó kellemetlenségeket
elkerüljék, valamint az ország további eladósodását, amelyet Lajos extravagáns és hatalmas kiterjedésű kastélyai veszélyeztettek. Erre utal az is, hogy amikor az orvos őrültnek nyilvánította, majd letartóztatta a királyt, Lajos magából kikelve vonta kérdőre Bernhard von Gudden elmegyógyászt: „Mi alapján jelenti ki, hogy őrült vagyok? Hisz még meg sem vizsgált!”
A mostani kutatások azt bizonyítják, hogy mindez cselszövés része volt. Azért, hogy megfosszák trónjától, abból fakadóan, hogy szexuális elferdüléséből fakadó kellemetlenségeket elkerüljék, továbbá hogy az ország további eladósodását megakadályozzák.  
Persze Lajos nem volt átlagos, hiszen nem szerette az embereket, félt a nőktől, sokszor magában beszélt, hangosan nevetett, hóesésben szeretett enni, és amikor nagyon-nagyon meleg volt fázott. 
Mindezek mellett az uralkodó rajongott Wagner zenéjéért és a költészetért is.
Az internetet bújva és sokat olvasva valóban elgondolkozik azin az ember, újra értelmezi amit egy kirándulás során lát és hall. Nem ő volt az első, akit szándékosan eltávolítottak, mert nem tetszett amit csinált - úgymond őrültnek nyilvánítva, pedig ha nem kezd el építkezésbe, nem csodálhatnák mi sem ezeket a mesébe illő tündérkastélyokat.
Sokszor egy "őrültnek" köszönhetünk turisztikai látványosságokat, bár ő a végrendeletében azt kérte, hogy rombolják le őket (szerencsére ez nem történt meg).

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szép képeket készítettél és jó sokat.
    Nálunk nem csak hogy renoválás alatt volta kastély és a fő homlokzatát csak egy ráfeszített vászon takarta, amire a kastély képe volt rányomtatva, de ráadásul még piszkosul esett az eső is, így aztán nem jártuk be ilyen alaposan a területet, mint ti. üdv

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi szépen és még ez egy válogatott adagmennyiség :-) Szerencsés volt a jó idő és épp nem renoválták, sajnos az időnként előfordulhat. Mondjuk ha ilyen előfordul az utazási iroda szólhatna előre, ha már kifizettél egy jó adag pénzt az útra...

      Törlés