2016. november 30., szerda

Őszi ráckevei kirándulás

Még az őszi szünet előtt egy tréninghetes kiránduláson voltunk kollégáimmal Ráckevén. Szép napsütéses, őszi idő volt aznap, kellemes kikapcsolódás, no meg meglepetés  volt a jó idő a szürke hétköznapokban. 
Sok mindent láthattunk aznap: a Savolyai kastélyt, Nagyboldogasszony szerb-ortodox templomot (ami teljesen lenyűgözött engem), Tűztorny-kilátót, az ottani református gyülekezet templomát és a végén én még maradtam egy órát a Duna partján, hogy tájfotókat készíthessek és megfigyelhessem az ottani madárvilágot...



Hát mit mondjak, ide nem sokat megy az ember csak úgy látogatóba, mert elég messze van. Viszont azt élveztem a héven útközben, hogy keresztül mentünk egyik kedvenc helyemen az Angyali szigeten. Viszont remek alkalom az utazás arra, hogy ha nem egyedül megyünk, beszélgessünk egy jót közben.
Először a Savoyai-kastélyt néztük meg. Szerencsénk volt, mert a belső udvaron kívül elég sok mindent láthattunk róla. Utólag is köszönöm vezetőnknek a sok ismeretet, amit ezen a napon szereztem meg Ráckevéről és a kirándulás leszervezését. Élményekkel együtt tértünk haza aznap.

Savoyai kastély
Rövid története: Savoyai Jenő részére készült a 18. század elején Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján. Savoyai 1736-ban bekövetkezett halála után a birtok a koronáé lett, a következő századra pedig az épült elvesztette eredeti szerepét. Használták raktárnak és magtárnak is, sőt, az 1960-as évekre már olyan rossz állapotba került, hogy csaknem összedőlt. Az 1970-es években felújították, de mivel az eredeti tervek nem voltak meg, ezért csak a megmaradt elemekből és analógiákból tudtak következtetni, hogy milyen lehetett egykor. Ma szálloda van benne.

Már itt eldöntöttem, hogy maradni fogok a Duna parton egy picit....
Érdeklődve nézett le rám, mit keresek ott - én meg vissza
Ügyes kezek munkája
A kert gyönyörű szép volt!
Érdemes körbenézni
A kijárat
A kupola alatti terasz korlátját mitológiai alakok díszítik
Bent is érdemes nézelődni, sokat tanulhatunk
El tudom képzelni, milyen itt egy esküvő
Az asztalokon gyönyörű virág
A II. világháború kastélykórháza (1944-45)
Hogy el ne tévedjünk, merre kell menni...
Ezt csak poénból fotóztam le a kastélyban :-)


A ráckevei palota valójában tájba tervezett épület. A bábkorlátos erkély alatti kocsifeljáróról a Duna felé láthatunk. Egykor a nagyteremből a Nagy - Duna partjait is megsejthette a néző. Ugyanezt a látványt fokozta az erkély, amelyet Hildebrandt a két Duna- ág látványának élvezésére tervezett.
Az épület az első Magyarországi barokk kastély. Alaprajza a francia Vauy-le Vicomte-i kastélyra, míg az épület maga a bécsi Rennwegen álló Belveder palotára hasonlít. A homlokzaton található szobrok elsősorban épület díszítési feladatokat töltenek be. 
Balról jobbra haladva Flóra, Mercurius, Flercules, Anteus kettős szobra látható. A következő Jupitert ábrázolja sasmadarával, majd Hercules oroszlánbőrrel és Minerva következik. A homlokzati sarok kiugró kettőse: a magyar paraszti arcú Aeneas, amint kiviszi hátán Anchisest az égő Trójából. Majd Saturnus alakja a gyermek Dionysossal, végül Neptunus és Diana, a vadászat istennője.
1975-ben kezdődött a kastély műemléki helyreállítása, hiszen az épületet nemcsak az idő múlása, hanem sokszor azok a funkciók sem kímélték, amelyre szánták. A felújítás során az egykori stukkók lenyomata alapján a csarnok kupolatermétől jobbra és balra eső 2-2 nagyterem stukkós mennyezetét sikerült helyreállítani.

Forrás és még több információ a kastélyszálló internetes oldalán található. 

Egyetlen vidéki Árpád-szobor
Továbbhaladtunk:A Savoyai kastély melletti kis téren áll Szász Gyula horganyötvözetből készült, távolba mutató kacagányos, pajzsos Árpád Vezér alakja. Az egyetlen vidéki Árpád szobrot a millenniumi ünnepségek során avatták fel. Megtekintettük, majd folytattuk utunkat...

Tipikus ráckevei utca...

Nekem aznap legeslegjobban a ráckevei Nagyboldogasszony szerb-ortodox templom tetszett. A következő részben erről számolok be kedves Olvasóimnak:



Rövid története - forrás: http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,63,0,0,1,0:
 
A város egyik legjelentősebb műemlék együttese a Szerb Porta (templom, harangtorony, paplak és kőfal), mely a település nyugati felén, kicsi, szűk utcácskák, földszintes falusi házak közt található.
A rác kereskedők a 15. század folyamán telepedtek meg Ráckevén. Kezdetben a katolikus templomot közösen használták a magyarokkal. A 15. század második felében kezdtek hozzá saját templomuk megépítéséhez. Ez, a ma is álló templom 1487-ben került felszentelésre. Ekkor tiszta gótikus stílusú volt. Ez az ország egyetlen gótikus stílusú ortodox temploma. A többi a török uralom alatt mind elpusztult. Építés valószínűleg összefügg Mátyás és Beatrix kiváltságlevelének kiadásával. Egy 1587-es beszámolóban olvasható, hogy akkor templom festésén Szent Miklós uralkodott. Zsigmond király idején szerb kolostor is működött Ráckevén. A 18. századi források már egyértelműen kolostortemplomról számolnak be. A ráckevei templom fennmaradása egy csodának köszönhető, melyet mindmáig szívesen emlegetnek az itteni görögkeletiek. A hagyomány szerint ugyanis a török ennek a templomnak is tervbe vette lerombolását. A templomot birtokba vevő török janicsár az egyik ikonba beleszúrta dárdáját. Abban a pillanatban, amikor kilépett a templomkapun, meghalt, ezért félelmükben nem rombolták le. A csodatevő képet a szentendrei Ortodox Múzeumban lehet megtekinteni. A templom a városban dúló nagy tűzvészeket is sikeresen elkerülte. 


A II. világháborúban ugyan bombatalálatot kapott, de a becsapódó bomba csodával határos módon nem robbant fel, csak kisebb sérülést okozott a tetőzeten, melyet pár évtizeddel később kijavítottak.
Az egyhajós, gótikus stílusú templom kelet-nyugat tengelyű. A nyolcszög három oldalával záródó szentélye - miként az ortodox templomoké - kelet felé néz. A tiszta gótikus stílusú templomhoz a 16. században a déli oldalon két mellékkápolna épült reneszánsz stílusban, evvel kissé megbontva az egységes, gótikus stílust. Mindkét oldalkápolna tetőgerincének csúcsán egy-egy keresztvirág látható. A falakat az oldalkápolnáknál egy-, a templom többi részén  kétszakaszos támpillérek kísérik. Ablakai mérműves, kőkeretes, csúcsíves kiképzésűek. A szentély fölött, a tetőgerincen kereszt magasodik, a szentély falán pedig középkori eredetű napóra található. Két bejárata a nyugati oldalon, illetve a Keresztelő Szt. János-kápolna szentélye mellett nyílik, ez utóbbi tipikusan reneszánsz kialakítású.



Belsejének egész falfelületét bizánci hangulatú freskók díszítik. Korábbi falfestményeit 1765 és 71 között teljesen átfestették, az eredeti festményből csak néhány egészen apró részlet maradt meg. Hossza 26 méter, szélessége 9 méter. A két oldalkápolna négyzet alakú, szélességük 7 méter.
A kapun belépve, a Keresztelő Szent János-kápolnába jutunk. Mennyezete hálóboltozattal fedett, a mennyezetfreskók Jézust és Máriát ábrázolják szentekkel. A bejárattal szemben, a nyugati falon Jézus családfáját láthatjuk, legtetején Mária a kis Jézussal, alján pedig a teremtő Atyaistennel. Vele szemben, a keleti falon a betlehemi gyermekgyilkosság,
Lázár feltámadása, Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Az északin, a főhajó bejárata fölött Mária gyermekkora, a délin Keresztelő Szent János fogsága és vértanúsága. A nyolcszög három oldalával záródó kisszentélyben a keresztre feszített Krisztus oltárképét láthatjuk.







A templomban az ortodox szokásoknak megfelelően ülőhelyek nincsenek, csak néhány támaszkodószék van a falak mentén. Befogadóképessége kb. 300-400 fő.
A templom szentélye mellett, a háromszög alakú udvarnak nagyjából a közepén áll a gót eredetű, de zömében barokk harangtorony. Alsó, gótikus része a templom építésével egy időből származik. 1757 és 1758 között Jovánovics János gondnok kezdeményezésére barokk stílusban jelentősen megmagasították. Ekkor érte el mai, 34 méteres magasságát. A szép, ütemes vonalú, aranyozott, egypárnatagos, fekete toronysisak is ekkor készült, Bukor János ácsmester munkája. Az óra a nagykőrösi Fontos Péter műve, később többször felújították, modernizálták. A torony közel 40 évig kereszt nélkül állt. Jelenlegi nagy keresztjét 1795-ben helyezték fel mai helyére. A háromemeletes, barokk torony ma égszínkékre van festve.




 



A Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt másik mellékkápolna kevésbé értékes. Freskói Mária menybéli megkoronázását, valamint Jézus születését és megkoronázását ábrázolják. Mennyezetének hálóboltozata meglehetősen szabálytalan, és eltér a másik mellékkápolna, illetve a főhajó hálóboltozatától.


A főhajó két része: a naosz, a férfiak imádkozó helye és a pronaosz, a nőké. A két részt háromárkádos válaszfal választja el egymástól. A mennyezet mindenütt csillagboltozattal fedett. Déli falán a szentély felöl nézve: az Angyali Üdvözlet, Jézus születése, gyermekkora és szenvedése látható. A nyugati falon az Utolsó Ítélet (Apokalipszis), az északin nyugatról a szentély fele: Mária halála, Krisztus szenvedése, leszállása a pokol tornácára és feltámadása. A szentélyt a hajótól a görögkeletieknél megszokott ikonosztázion választja el, mely ebben a templomban különleges szépségű. 1770 és 71 között balkáni mesterek, rokokó stílusban készítették, jellegzetes bizánci festésmód fejeződik ki rajta. Kb. 40-50 ikonból áll, tetején nagy kereszttel. A szentélyben alul szentek sora, fölötte a Jézus feltámadását és mennybemenetelét ábrázoló falfestmény van. A Mária-trónus 1746-ban készült, ikonja Máriát ábrázolja Jézussal. A két íves énekesszék közül az egyiken Szent Románt és Dávid király, a másikon Szent Iván és Kozma alakja látható. A püspöki trón XVIII. századi, barokk alkotás. A jellegzetesen sötét belsejű templomba gótikus ikerablakok engedik be a fényt. A tér nyugati fele egyenes záródású,  itt rácsos ajtó található.

Az udvaron még három egyházi épület áll: a plébániaház, a gót-reneszánsz iskola és hátul a harangozó háza található. Az épületegyüttest a 18. század második felében épült, háromszög alakú, kőkerítés veszi körül. A nyugati kőfal mellett síremlékek, valamint kőkereszt áll. Két kapuja is van.  A kisebbik a torony felöl (kelet felől), a nagyobbik a déli oldalon található. Mindkét vaskapu kőkeretes, kosáríves záródású. A vasajtók a klasszicizáló későbarokk (copf) ácsművészet kiváló alkotásai.




 




Bevallom tetszenek ezek a szerb-ortodox templomok, de csak turisztikailag, azért nem hiszem hogy végigállnék egy nagyon hosszú úrvacsorás misét itt, ami akár egy egész délelőtt is eltarthat. Az ortodox templomot elhagyva, ezt a kerítést láttam meg először:

Itt még ősz volt...
Következő úti célunk az ottani református templom megtekintése volt, amely egy az egyben hasonlít a tiszakécskei istenházához, vagyis tökéletes mása - de ha alaposan megnézzük mégsem egyetlen egy részletben.  Csúcsos toronysisakját a tiszakécskei toronynak megfelelően eredetileg még magasabbra tervezték. 

Története:
A ráckevei reformátusság történetének legkiemelkedőbb személye Szegedi Kis István prédikátor, aki minden túlzás nélkül, az egyik legnevesebb magyar kálvinista prédikátornak mondható. Munkásságának jó részét Szegeden, Szolnokon, Cegléden és itt, Ráckevén végezte. Mai napig híres az 1565-ben történt ráckevei pápista-kálvinista hitvita, amikor Szegedi Kis István vitába szállt Panthanus Serphantine, olasz katolikus baráttal, ahol a katolikus szerzetes feldühödötten megadta magát és vitairataival, könyveivel együtt kivonult a templomból.
Ráckevét a 16. században a magyar reformátusok, az olasz katolikusok és a szerb görögkeletiek népesítették be.
A reformáció megjelenésekor az itt álló barokk, korábban szerb ortodox birtokban lévő templomot vették használatuk alá a reformátusok, puritán elveknek, kálvinista istentiszteleti hagyományoknak megfelelően, mindenféle cikornyás díszítéstől megfosztották. Egy korabeli római katolikus feljegyzés szerint belseje nem különbözött a legegyszerűbb parasztház belsejétől. Falai egyszerűek, alacsonyak és fehérek voltak. A centrális elrendezésű templom közepén a szószék és az úrasztala volt, a karzaton kicsi, egyszerű orgonával, amelyet 1872-ben 12 regiszteresre bővítették. 1909-ben ismeretlen okokból kifolyólag tűzvész keletkezett, amely az orgonáját elpuszította, a templomot jelentősen megrongálta. Így aztán a csaknem 400 évig használt kicsiny, barokk épület olyannyira megrongálódott, hogy a város építési hatósága nem engedélyezte további használatát.
Mivel a régit már nem lehetett rendbe hozni, új templom építésébe kezdett az egyház. Ekkor értesült arról a presbitérium, hogy Tiszakécskén szép, új templomot szentelnek a reformátusok. Leutaztak hát oda, hogy megtekintsék. A tiszakécskei neogót hajlék annyira elnyerte a tetszésüket, hogy úgy döntöttek: Ráckevei templomuk is ugyanilyen legyen. A kécskei templom (1906-09) tervezőjét, Dobovszi Józsefet kérték fel a ráckevei templom tervének elkészítésére. Az alapkövet már a tűzvész évében, 1909-ben elhelyezték, az építkezés az akkori viszonyok ellenére rendkívül gyors ütemben haladt, így már 1913-ban felszentelhették. Forrás és még több információ: http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,88,0,0,1,0

 
Belső: A reformátusoknál megszokott, fehér falú, puritán, funkcionális térképzéshez képest szokatlanul lágy, harmonikus, szemeket a magasba emelő belső tér tárul a betérő elé, amely ugyanakkor szigorúan követi a kálvini teológiai elveket tükröző, mindenféle díszítést és figurális ábrázolást mellőző, az igét középpontba helyező térképzést. A templom alaprajza egyhajós, kereszthajóval tagolt, neogótikus tér, fiókos dongaboltozatú, csúcsíves záródású mennyezettel. Az elrendezés centrális szervezésű: a középpont az északi fal felénél van, itt helyezkedik el a csúcsos hangvetőjű szószék, mellette a mózesszék (papok ülőhelye), valamint a díszes fakerítéssel körülvett úrasztal. A padok e köré szerveződnek, bennük a karzatokkal együtt 850 fő számára van ülőhely. A bejárattal szemközti oldalon karzat található padokkal, az apszis diadalívén a református himnusz olvasható: "Tebenned bíztunk eleitől fogva", mögötte az apszis falán körablak látható.
A karzat alatt három színes, vékony ablak engedi be a fényt.
A teret az egyik oldalon 5, a másikon 4 színes, csúcsíves ablak világítja meg. A szószékkel szemben a templom oldalsó bejárata, fölötte kerek ablak, majd afölött olvashatjuk: "A te igéd igazság".
A két karzat a templom két keskenyebbik végében épült, mindkettőt 4 db öntöttvas oszlop hordozza, ezáltal öt ívet alkotva. A két szélső szegmensíves, a középső csúcsíves. közülük a bejárat felülin található a templom szép orgonája, mellvédjén a templomból kifelé induló, illetve a bejárattal szemközti oldalon ülő hívek olvashatják: "Dicsérjétek az Urat".
A torony felöli karzaton van a 2 manuálos, pedálsoros, 16 regiszteres, 1914-ben elkészült, hangképe szerint romantikus, pneumatikus (levegővel működő) rendszerű versenyorgona (pedál: 3 regiszter, 1. manuál: 8 regiszter, 2. manuál: 5 regiszter). A manuálok hangterjedelme 58 hang, míg a pedáloké 30 hang. A neves pécsi Angster-cég készítette. Az I. világháborúban elvitték az orgona cinsípjait. Mivel a cinből készült sípok általában az orgona első, homlokzati részén helyezkednek el, sokáig meglehetősen szomorú látvány volt.

A 35 méter hosszú és 12 méter széles belsőt az építészeti és igei igényességen túl különösen vonzóvá, méltóságteljessé és békességet, nyugalmat árasztóvá teszi a falak és berendezések festése, a színek jó összhangja, amelyet kiemel a színes ablakokon beáradó, kellemes tónusú fény.




2009 óta Kálmán Béla a ráckevei reformátusok lelkipásztora. A város 8674 lakosából a 2001-es népszámlálás alapján 2310-en voltak reformátusok, közülük vasárnaponta átlagosan 100 felnőtt és 50 gyermek jár istentiszteletre.
 







Végül, de nem utolsósorban aznap a Tűztorny-kilátót néztük meg.  
Rövid története: 2009 júniusában megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Ráckeve régi városházi épületének tornyában található Tűztorony-kilátó. A Ráckevei-kistérségben egyedülálló élményt biztosító kilátó szeretettel várja az idelátogató vendégeket, de természetesen a környezetünkben és városunkban élők számára is különleges élményt jelent a közel 40 méteres magasságból megtekinteni a pazar körpanorámát. Tiszta időben tökéletesen láthatók a budai hegyek, Százhalombatta és Ercsi tornyai, de akár a Velencei-dombság is, az itt élők pedig felülről is megkereshetik saját házukat, közvetlen lakókörnyezetüket.A téli időjárási viszonyokra tekintettel a kilátó szezonálisan április elejétől — október második hétvégéjéig tart nyitva. (Forrás: http://www.rackeve.hu/szabadido/tuztorony-kilato.html)
Ha felmegyünk a toronyba, Ráckevéről csodálatos panorámában lehet részünk. Ha nincs tériszonyunk és bírja  a lábunk, érdemes felmenni.

Texas Burger a kilátó előtt...
Messziről látszott, hogy a torony jó magasan van...


És a kilátás a toronyból... Mire felértünk sajnos egy kicsit beborult, nem volt olyan szép napsütéses idő:













Utána beültünk egy kellemes kis pizzériába és viszonylag olcsón megebédeltünk. Azért egy majdnem egész napos városnézés után egy kolbászos bableves azért jól tud esni :-) A többiek utána siettek haza a két órás hévvel, én még egy órát sétálgattam a Duna parton... 
Találtam egy helyet, ahol leülhettem a víz közelében, hallgathattam a madarakat, néztem a víz hullámzását... Kell ennél több? Odafelé hallottam őszapókat, ott búbos vöcsköket láthattam, tőkés récéket, szárcsákat... Aranyosak voltak.


















Tartalmas egy nap volt. Az elején városnézéssel, történelmi ismeretek gyarapításával a végén meg egy kis kirándulás a Duna-parton. Miután már a nap is lassan nyugovóra tért és a HÉV-et is el kellett úgy érni, hogy emberi időpontban hazaérjek, itt hagytam ezt a varázslatos helyet...



2 megjegyzés: