2016. december 18., vasárnap

Ráckeve, Szerb (Ortodox) Templom

Ráckevén amikor legutoljára voltunk, láttam egy gyönyörű Szerb monostort (mondanom sem kell, hogy ott és akkor nagyon megfogott). Az Őszi Ráckevei kirándulás bejegyzésnél már pár szót írtam róla, de annyira megtetszett ez a kis ortodox templom, hogy úgy érzem egy külön posztot megérdemel, hiszen Magyarország egyik legrégebbi monostora (a szerb ortodox egyház Budai Egyházmegyéjében található kettő közül az egyik). Budapesttől délre, a Csepel-szigeten található jó 40 kilométerre, a kisváros Ráckeve központjában. A kolostor szerb neve: Srpski Kovin.
Ebben a bejegyzésben erről láthatnak fotókat kedves olvasóim és egy kis videót is a bejegyzés végén.




A hagyományokról gyakran mondhatjuk, hogy a feledés homályába merülnek. Ez a monostor egy középkori örökség, amelyet a 12. század első felében alapítottak. Alapítója Ilona királyné, aki I. Uros szerb nagyzsupán leánya, és II. (Vak) Béla magyar király felesége volt. II. Géza helyett Ilona királyné uralkodott, mivel fia kiskorú volt. A törökök 1439-ben megostromolták és első ízben el is foglalták Szendrőt (szerbül: Smederovo), nem késlekedtek és átkeltek a Dunán, és Kevevárát nem csak egyszer fosztották ki, hanem repetáztak is belőle (szerb nevén Kovin) és  a hozzá tartozó falvakat is. Akik el tudtak menekülni, Magyarország felé elindultak és Csepel-szigetet foglalták el. 


1440. október 10-én I. Ulászló király a kovini menekülteknek egy korai gótikus templomot (két kápolnával és harangtornyával). Ettől az időtől létezik Csepel-szigeten Felsőkeve (szerbül Gornji Kovin), vagy Ráckeve (szerbül Srpski Kovin). 



A parókiális templom vélhetően a 16. század közepén alakult monostorrá. Az első megbízható adat 1660-ból származik, ami bizonyítja, hogy itt már monostor volt a szigeten.   
Mária Terézia idejében, a monostorok számának csökkentését előíró rendelet után az 1777. évben a szerzetesek egy kis csoportja (vélhetően) Josif Stanojevic vezetésével elhagyta a Ráckevei Monostort és a Grábóci Monostorba költözött. A ráckevei templom ismét parókiális templommá vált. Több mint két évszázad elteltével a magyarországi szerbek e csodálatos szentélye újfent monostor lett Andrej Pandurovic atya vezetésével...






A templomban a mai ikonosztáz az 1770-es évekből származik, bár akkoriban még kevesebb ikonnal készült. A keleti oldalon rendezték be a megfelelő méretű oltárt. Csak a négy alapkép készült korábban, az 1746. évben készítői ismeretlen orosz vagy ukrán mesterek munkái lehetnek. A többi ikont mesterek készítették.







Az ikonosztáz több vízszintes zónára tagozódik. Az első a parapet, amely nincs kifestve. A második a Királyi Ajtó próféták 14 medalionjával, az oldalajtók felettük ikonokkal, majd pedig a fő ikonok. A negyedik zónában a Kereszt, a keresztre feszített jelenettel, valamint a Szent Apostolok ikonjai faragott keretekben. Valószínűleg egy korábban összeomlott torony alapzatára épült 1756-ban a barokk harangtorony díszes kupolájával. A kő építmény magassága 26,1 m a kupola a kereszttel együtt pedig 14,3 m így a torony teljes magassága 40,4 m. A szerb barokk építészetben a különálló harangtorony rendkívül ritka.








Freskók:
A déli falon található bronz tábla felirata szerint a templom falait az évszázadok során három alkalommal díszítették freskókkal. Először az 1320. évben (ennek ma már semmilyen nyoma nem látható), majd 1514. esztendőben (ennek egy részlete látható, az Istenszülő Szűz Krisztussal, ahol az 1765-ös festés leomlott), majd utolsó alkalommal 1765. évben. A Keresztelő Szent János Kápolnába vezető déli ajtó felett található felirat is megemlíti a templom háromszori festését. Az oldalkápolnák festése 1771-ben készült a feliratok tanúsága szerint.



A ráckevei Istenszülő Elszenderedése Templom, valamint két kápolnájának freskóit a voskopojai Teodor Simeonov mester készítette. Szintén megőrizték az utókor számára a szerződést, amelyet a mester a megrendelőkkel kötött. Minthogy a templom gótikus stílusban épült, az ikonfestőnek komoly nehézséget jelentett a hagyományos bizánci és szerb templomi festészet alkalmazása a szekciókra osztott (gótikus) falakon. Az egész templom, és a kápolnák, a földtől egészen a gótikus ívek csúcsáig, valamint az oszlopok is az arányoknak megfelelően szerb szentek és uralkodók képeivel vannak díszítve. Az oszlopok találkozását kisebb, apostolokat, mártírokat, angyalokat, főangyalokat ábrázoló képek díszítik. A falak alsó szekciójában, az oszlopok között, nemanja-házi szerb uralkodók, továbbá Lázár és Uroš fejedelmek életnagyságú képei találhatóak. A templom és a Keresztelő Szent János kápolna közötti átjáró feletti freskó Szűz Máriát és szüleit, Joákimot és Annát ábrázolja, és az 1765. évben készült. A kép melyen szülei bemutatják a Szüzet egyedülálló a szerb festészetben. A kompozíció a Deézisre hasonlít, azonban itt az Istenszülő, és szülei a kép szereplői. Forrás: Wikipédia.








És az ígért film: 



 

4 megjegyzés:

  1. Köszönöm, hogy megosztottad ezt a bejegyzést. Számomra nagyon érdekes és értékes információkat tudtam meg erről a templomról. Nem hallottam még róla és igyekszem majd valamikor személyesen is megnézni. Szabadon látogatható vagy csak előzetes egyeztetés után?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó kérdés, mi csoporttal voltunk ott - szerintem előre kell jelezni, hogy szeretnéd meglátogatni. De utána kerestem a következőket találtam:

      Cím: Ráckeve, Viola u. 1.

      Nyitva tartás:

      Ápr.1. – okt. 31: K – Szo 10.00-12.00, 14.00-17.00, V 14.00-17.00

      Nov.1. – márc.31: Szo 10.00-12.00, 13.00-16.00, V 13.00-16.00
      Belépő: 500 Ft
      Telefon: 06/24-423-277

      Én úgy csináltam, amíg a csoportnak előadtak, bementem így egy ember sem volt a fényképeken :-) Persze, ha kevesebben mentek, erre természetesen nem kell figyelni.

      Törlés
    2. Forrás: http://kirandulastippek.hu/budapest-kornyeke/rackeve-szerb-templom

      Törlés
  2. Nagyon köszönöm a részletes infót, megjegyeztem magamnak :)

    VálaszTörlés