2017. június 18., vasárnap

Az ezerarcú Apaj

Ismét nagy dilemmában voltunk, hogy hová menjünk végre ezen a szombaton fotózni. Felmerült a Merzse-mocsár is, de én inkább Apajra adtam le a voksot. Többek között azért, mert innen sose jövök haza üres kártyával, mindig okoz meglepetést ez a hely. Bár legutóbb áprilisban kicsit csalódottak voltunk, de most ismét fantasztikus élményekkel gazdagodtunk.
Reggel az 5.08-as busszal tudtam bemenni a városba, így a napfelkelte természetesen esélytelen volt. Nálam és úgy hiszem azoknál, akik szeretik ezt a helyet number one, azaz toplistás helynek számít fotózás szempontjából. Így is már 7-re ott voltunk, tudván hogy az igazi móka még akkor sem marad el, lesz látnivaló. Reménykedtünk gyurgyalagokban, titokban őzekben, nyári  ludakban, bivalyokban és persze még sok minden másban is...


Váratlan találkozás

Már nagyon szerettem volna közelről őzeket fotózni, de valahogy ez idáig kint a természetben nem jött össze, illetve csak nagyon messziről láthattam őket, így nem készült értékelhető kép róluk. De végre megtört a "jég" és legutóbbi fotózásunk alkalmával pont úgy hozta a szerencse, hogy összefutottunk velük mindenki nagy meglepetésére. Ez tényleg akkora öröm volt, hogy megért egy beszámolót írni róla.



Kertben fotózva

Nagyon szeretem a nyarat, amikor virágzik minden, helyenként ilyenkor is csodaszép dolgokat látni. Ebben a posztban láthatók virágok, mókusok, madarak - ha egy nagyobb kertben vagyunk és olyan helyen, ezeket mind észre is vehetjük. Nekem nagy szerencsém van, mert mind a szüleim kertjében, mind a Törökbálintiban sok szépet láthatok, így csak figyelni kell.
Ebből gyűjtöttem össze egy kis összeállítást kedves Olvasóimnak.


Tihanyi tájakon

Már lassan hagyomány, hogy évente egyszer ellátogatunk Tihanyba. A Balaton egyik ékkövének is nevezhetjük a meseszép levendulákkal, virágokkal, a hangulatos házakkal. Természetfotózás szempontjából sem utolsó - ott a külső tó, belső tó, rengeteg ürgét láthatunk, madarat. Itt fotóztam bakcsót, nádirigót tavaly, szürke szarvasmarha állandó fotótéma annak, aki erre jár. Már megvan a kedvenc kemencés étterem, cukrászda - ahová az arra járó turista mindig szívesen visszajár és még az sem riasztja el, hogy elázhat egy hirtelen vihartól...


2017. június 17., szombat

Mikor tanítasz meg fűszállal fütyülni?

Lassan már hagyomány, ha Tihanyban járunk, akkor az ottani ürgéket is meglátogatjuk. Nagyon szeretem őket, abszolút értelmesek, jellegzetes hangjukkal figyelmeztetik egymást hogy mi a helyzet - tiszta-e a levegő vagy sem. Mikor legutóbb megfigyeltük őket, a fű viszonylag nagy volt így rendesen résen kellett lenni, hogy kiszúrjak egyet is. Persze, ez nem volt gond, most is aranyosak voltak, így készült róluk pár értékelhető fotó is.



Balatoni vihar

Bizonyára mindenkinek van egy meghatározó élménye gyerekkorából, amire mindig is emlékezni fog (közhely, de ez lehet jó, vagy rossz természetesen). Számomra ez egy balatoni vihar volt nyáron, amikor alig tudtunk hazaszaladni egy hirtelen vihar elől.
Most legutóbb, amikor ismét ezen a csodás helyen jártunk, no éppen nem szaladtunk, de úgy jártunk hogy egy kellemes lubickolás közben az életmentő szólt, hogy másodfokú viharjelzés miatt azonnal hagyjuk abba az úszkálást. Mivel rohanni nem kellett és csak úgy véletlenül ismét nálam volt a fényképezőgép, így készült pár fotó a vihar előtti csendről, és azokról a csodás színekről, melyek ilyenkor tipikusan jellemzőek a magyar tengerre...


2017. május 30., kedd

A hónap fotója

Ez a blog általában madárfotózásról szól, és a hónap képe is egy szép tollas barát szokott lenni, most jön egy kis kakukktojás a májusi hónapban. Most sem panaszkodom - szürke gém, zöld küllő, gyönyörű szép tulipánok gazdagítják virtuális galériámat, mégis az egyik legnagyobb kedvenc az a kockás sikló, melyet néhány napja kaptam le az egyik közeli tónál. Így lett most ez a kép a hónap fotója. 


2017. május 28., vasárnap

Tópark, Törökbálint

Már egy ideje Törökbálintra költöztem - és terveztem egy ideje, hogy felfedezem a környéket. Viszonylag nagy terület, sokat ígér természetfotózás szempontból is. Első választás a most még épülőben lévő tóparkra esett. Hatalmas terület, körbe járni egy kicsit fárasztó, de megéri. Horgászás szempontjából is remek hely, ebből a szempontból is felmértem a terepemet. Mindemellett tájfotókat is érdemes készíteni, 
Járjuk hát körbe e csodás tavat együtt, kedves Olvasóim!



A kacsacsalád és a halászmester

Már egy ideje nem voltam kedvenc tavam környékén sem, mert bokros teendőim mellett nem sok idő jut a fotózásra. A kerti, ház körüli munkák sok szabadidőt elvesznek, de így is igazi kikapcsolódás egy-egy séta a természetben, szabadban, friss levegőn. Ez legutóbb sem volt másképp, végre itt a nyár, jó idő van. Már vártam, hogy lássak kicsinyeket, ahogy a tojót követik hűségesen, szürke gém is érdekelt - mi van vele, no meg a tó látványa mindig megnyugtat. Ebben az évszakban nem mindig vállalom be a napfelkeltét, de így is élményekben gazdagon tértem haza...




2017. május 16., kedd

Zöld küllő fürdik

Amikor legutóbb megcsináltam az itatót, azaz feltöltöttem vízzel - nem gondoltam volna, hogy egy különleges látogatóm lesz. Egyszer már februárban, amikor még hideg volt becsaltuk, de nem hittem volna, hogy még egyszer bejön a "barba-trükk". És hogy mi is ez? Egy egyszerű teavaj. Sokan kérdezhetik jogosan, hogy májusban teavaj? Halványan reménykedtem abban, hogy hiába mentem ki ma sem, vajon lesz-e eredménye a cserkelésnek.
És eszembe nem jutott volna, hogy egy apró kósza ötlettel ismét becsalom egyik legkedvencebb madaramat: a zöld küllőt...
A bejegyzés végén láthatnak róla egy kis mini videót is kedves Olvasóim...





2017. május 14., vasárnap

A Vácrátóti tulipánok

Már egy ideje terveztük, hogy végre családilag elmegyünk egyet kirándulni, ami valljuk be - mostanság elég nehéz. De most májusban amikor egyébként is virágoznak a tulipánok végre ez sikerült. Ilyenkor a Vácrátóti Botanikus Kertben nagyon szép dolgokat láthatunk, persze már megszoktam hogy ez az év minden évszakára, aktuális hónapjára igaz. Reggel hát útnak indultunk és viszonylag elég hamar meg is érkeztünk, hát bizony sokszor nyitva maradt a szánk, annyira elbűvölő látvány fogadott minket... Mondanom sem kell, hogy tulajdonképp miért is utaztunk ide most.
A poszt végén egy rövid slideshow-al is bemutatom, ezt a mesés kertet...




2017. május 2., kedd

Beindult a fürdési szezon

Végre a május meghozta az igazi meleget, most már nem kell fagyoskodni a leskunyhóban sem. Ezt a tollas barátok is szeretik, ha kellő mennyiségű víz van az itatóban, akkor jönnek is fürdeni rendesen. Persze ezt munkálatok kell, hogy megelőzzék. Legutóbb amikor kint voltam a víz már büdös volt, de annyira hogy egy józan gondolkodású madár sem menne bele. Ki kellett pucolni teljesen, újból feltölteni. Azt vettem észre, hogy nem kell hat kanna víz bele, elég három is, akkor sokkal bátrabban jönnek pancsolni...




2017. április 30., vasárnap

A hónap fotója

A hónap fotója nevet az a kép kapja, mely közösségi oldalakon is a legtöbb szavazatot szerzi. E hónapban viszonylag keveset voltam a madárlesben költözés, kerti munkák miatt, melyek magasabb prioritást élveztek a fotózással szemben. Amikor a fotó készült kellemes, jó idő volt és örültem hogy az örvös galamb beszállt az itatóhoz. Így zárom az áprilist, remélve hogy a május melegebb lesz, viszonylag sok leskunyhóban eltöltött idővel :-)



2017. április 29., szombat

Tavaszi kertindító munkák 2. rész

Ismét eljött a nagy nap - végre dolgozhatunk ismét újdonsült kedvencünkben - a kertünkben. Már a hét elején megbeszéltük az egyik szomszédunkkal, hogy majd le kéne festeni a kerítést, de persze ez csak jobb időben lehetséges. Előbb-utóbb ki kell cserélni a kerti tó vízét, viszont elsődleges feladat volt most már a ház előtt lévő nagy fű lekaszálása, virágok ültetése, kertben füvet nyírni, metszeni. Persze közben folyamatosan fenyegetett minket az időjárás, hogy mindjárt esni fog, ami kaszálás közben nem jó ötlet...




2017. április 28., péntek

Áprilisi csavargások

Már rég voltunk fotózni egy jót fotóstársammal. Ennek több oka is volt. A költözés rengeteg időnket elvitte, mindenki teljesen le volt terhelve egyéb feladatokkal. Ráadásul az április most elég esősre, ne havasra, hidegre sikeredett. Reggel amikor elindultam otthonról még csak négy fok volt, izgultam is egy picit vajon mennyire lesz nagy sár most. Persze azért, mert Apajra mentünk először, és ha ott elkap az eső, elég nehéz kikecmeregni még ha autóval is vagyunk...
A bejegyzésben látható vörös vércse, tehén, búbos banka, birka, házi rozsdafarkú, rozsdás csaláncsúcs, sárga billegető, nyári lúd, hattyú, szárcsa, fekete rigó...





2017. április 26., szerda

A Margitszigeti mókuskaland

Lassan már hagyomány, hogy évente egyszer tavasszal ellátogatunk feleségemmel a Margitszigetre. Ilyenkor virágzik a magnólia (sőt amikor ott voltunk, már lassan el is virágzott..), nárciszok, tulipánok, mindenféle virágokban gyönyörködhetünk. Mindig elsétálunk a vadaspark mellett, és ha nyitott szemmel járunk és tudjuk, hogy hol keressük, akkor mókusokkal is összefuthatunk. Mint minden más sajnos a Margitsziget is építési terület volt, így nem tettünk akkora sétát mint máskor, de így is jól éreztük magunkat...




2017. április 23., vasárnap

Színpompás tavasz

Bármennyire is szeszélyes az időjárás, most a tavasz csodaszép. Virágzik a cseresznyefa, a magnólia már lassan elvirágzott, tulipánok, nárciszok, repce és még sorolhatnám mi minden látható útközben. Színpompás lepkéket látni mindenhol... Néha szakad a hó, majd megfagyunk kint - ez az évszak velejárója. Szerencsére idén tavasszal többfelé voltam, így ez a kis összefoglaló ennek alapján állt össze.
Csodáljuk hát együtt e meseszép évszakot kedves olvasóim!





2017. április 21., péntek

Bolond április

A mostani április tényleg bolondosnak tekinthető. Hol meleg van, kellemes kerti munkálatokra alkalmas idő, hol kegyetlen szél, máskor meg hó esik, hideg van... Lényeg, hogy nem hazudtolja meg magát az időjárás. Mostanában kevesebb időm van üldögélni kedvenc leskunyhónkban, legutóbb reménykedtem abban, hogy tudok már egy kis madárfürdőzést is lefotózni, esetleg kisebb videókat készíteni. Most sem unatkoztam és már régebben rájöttem, ha nem jön semmi érdemes körülnézni a lepkék terén is, ott is érhet meglepetés... Lassan elfogy az ennivaló, etetni sem szabad már őket - kíváncsi leszek vajon akkor lesz-e látogató? Vagy találnak máshol is vizet, pancsolási lehetőséget?




2017. április 20., csütörtök

Tavaszi kertindító munkák

Idén abba a szerencsés helyzetbe kerültünk feleségemmel, hogy egy nyugodt helyen kertes házat tudtunk venni. Én mindig is tősgyökeres budapesti kölök voltam, így nagy újdonsággal hatott rám ez a tény. Átköltözni nem volt egyszerű - egy 1,5 szobás lakótelepi lakást 5 év alatt igencsak tele lehet rakni "lim-lommal". Persze ilyenkor derül ki, mi is az, ami igazán felesleges, mi az ami nem... Ide költözésünk után egyik szombaton úgy döntöttünk, hogy végre kertészkedhetünk egyet, mivel egyik nap kimentünk, körülnéztünk és azt vettük észre, hogy bizony csak úgy sorakoznak a munkák új kedvencünkben.
Erről számolok be most kedves Olvasóimnak. A képek mobiltelefonnal és fényképezőgéppel is készültek, a poszt végén pár már ott készült fotót is bemutatok.




2017. április 16., vasárnap

Kellemes Húsvéti Ünnepeket

Minden kedves blog olvasómnak kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok, a hölgyeknek sok locsolóval :-)




Váci városnézés

A Tavaszi tréninghét keretén belül kollégáimmal idén Vácra látogattunk. Utoljára talán 20 éves koromban jártam itt barátokkal, de akkor csak meg-megálltunk a nevezetességeknél, de most egy nagyon profi vezetővel szinte mindent megtudtunk a városról, nevezetességeiről, érdekességeiről, történeteiről és a végén egy fantasztikus piknikben is részesülhettünk, az ottani református templomkertben. Az időjárás jósok természetesen most is rossz időt jósoltak, esővel - semmi sem lett belőle, végig napsütés volt.
Mi mindent láthattunk? Vörösház, Memento Mori, Ars Memorandi, Szent Mihály Altemplom kiállítóhely, Fehérek temploma, Dóm, kisváci református templom.
Gyorsan eltelt a nap, nagyon jó társaságban, egyszóval kár lett volna kihagyni. Az ott átélt élményeket próbálom kedves Olvasóimmal megosztani ebben a bejegyzésben. Akkor is érdemes elolvasni, ha csak tudni szeretnénk - mit érdemes megnézni Vácon.






2017. április 15., szombat

Duna parti sétány - Vác

Vác egyszerűen gyönyörű hely és így legutóbb, amikor ott voltunk a Duna-part sem maradhatott ki. Vitathatatlan, hogy ősszel a legszebb, de tavasszal is elvarázsolt minket szépségével. A víz közelsége mindig is megnyugtat, kikapcsol - pláne akkor, amikor a fényképezőgép is nálam van. A kompkikötőtől délfelé elnyúló ártéri, ligetes területéig park létesült, ezt azonnal észre is lehetett venni amikor megérkeztünk a partra.
A belváros alatti partszakasz már 1764-ben is szerepet játszott Mária Terézia látogatásának programjában is. A felséges család sétát tett itt, és csodálták a vízi látványosságokat. Jó évszázada újratervezték a partot, kő védfallal választották el a vizet a várostól, s csak néhány helyen lehetett kocsikkal a folyóhoz lejutni. A váci korzó díszítése azonos a pestivel, az Országház építésekor feleslegessé vált az ott felszedett elemeket hozták át ide.
Járjuk hát körbe e csodálatos helyet kedves Olvasóim!




2017. április 13., csütörtök

Liliomfa (Magnólia)

Már egy ideje terveztem, hogy írok egy posztot erről a lenyűgözően elegáns növényről, és azt vettem észre a közeli baráti körből is, hogy a liliomfákat rendszeresen összetévesztik közeli rokonukkal, az ugyancsak a liliomfafélék családjába tartozó, de Észak-Amerikából származó tulipánfával (Liriodendron tulipifera).
Pedig a kettő nem ugyanaz...
Miközben Vácott jártam-keltem szerencsém volt egy ilyen csodaszép tüneményt alaposabban megcsodálnom, lefotóznom...





2017. április 12., szerda

A váci múmiák

Időnként nem csak természetben készült fotókat szoktam itt közzé tenni, hanem érdekességeket is. Legalábbis engem nagyon megfogott legutóbb, amikor Vácon voltunk kollégáimmal a váci múmiákról szóló kiállítás. Mindig is érdekelt a történelem, így itt is azonnal felkeltette az érdeklődésemet amit láttam, így amikor hazaértem, rögtön feltúrtam az internetet mit is írnak róla. Legutóbb a bajor kastélyokról írtam több részletes beszámolót.
Azt például tudta kedves olvasóm, hogy a rák nem csak napjaink betegsége, hanem a hajlam már az újkorban is jelen volt? 
Erről és hasonló érdekességekről olvashatnak a mostani bejegyzésemben kedves Olvasóim.



2017. április 6., csütörtök

Madárportrék

Már régóta akartam egy madárportrés bejegyzést írni, ahol kedvenceimet láthatjuk. Ebből szedtem össze egy "csokorra" valót...
A posztban látható portrék: barátcinege, csuszka, fürj, harkály, hattyú, kék cinege, ökörszem, örvös galamb, szajkó, szarka, tengelic, zöld küllő, vörösbegy.






2017. április 1., szombat

Virágba borulva

Igen, végérvényesen virágba borult minden. Egyszerűen meseszép idén a tavasz. Mindig figyelem milyen az évszakok váltakozása. Még alig múlt el a tél, megvolt az átmenet a tél és a tavasz között, amikor még csupaszak a fák, de megjelennek az első kis virágok, és amikor végérvényesen kizöldül, megszépül minden. És bár azt mondják nincs igazán tavasz, mint régen volt - én csak azt látom ami most van, és az meseszép. Mivel bokros teendőim mellett most csak egy röpke fél órát tudtam fotózni, így is készült pár kép az egyik legszebb évszakról...
Csodáljuk hát együtt kedves olvasóim a nárciszokat, tulipánokat, aranyesőt, a kék nefelejcseket, cseresznyefa virágát és még sorolhatnám...





2017. március 30., csütörtök

A hónap fotója

Ebben a hónapban viszonylag sok időt töltöttem kedvenc leskunyhónkban, és nagyon örültem neki amikor megjelentek a seregélyek és az itatóhoz is feljöttek. A zöld mohás dekoráció külön plusz volt hozzá, így nagyon szép fotókat lehetett készíteni róluk. Így ezt a fotót választottam a hónap fotójának márciusban.




2017. március 26., vasárnap

Tavaszi zsongás

A tavaszi óraátállítást kihasználva ma hajnalban igyekeztem úgy kiérni kedvenc madármegfigyelő helyre, hogy még sötét legyen és viszonylag észrevétlen beosonjak a leskunyhóba. Ez annyira sikerült, hogy amikor először helyet foglaltam szinte semmi fény nem volt. Az első madárfotót a legmagasabb ISO érték beállításával sikerült csak lefotóznom.
De megérte korán kimenni. Láthattam a szokásos már állandónak mondható tollas barátokon kívül fekete rigó párt, seregélyt, örvös galambot, dolmányos varjút - de jött most is a harkály, szajkó, meggyvágó, vörösbegy és még sorolhatnám. Érezni lehetett, hogy végérvényesen itt a tavasz, a madárkák viselkedésén is... Megjelentek az első beporzók, nyílik az ibolya, az aranyeső...




2017. március 25., szombat

Merzse-mocsár és madárgyűrűzés

A mai napon úgy adódott, hogy a Merzse-mocsáron tartott rendezvényen Kozák Balázs meghívása révén én is részt vehettem és azóta is hálás vagyok érte és nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Igazi tavaszi idővel, napsütéssel, jó kedvvel érkeztem a tanösvény bejáratához, hogy bevárjam a többieket. Ott már madárgyűrűző ismerősökkel összefutottam, sajnos mint megtudtam sok madarat nem sikerült befogni, csak hármat és hímeket - valószínűleg azért mert a tojók már az odúkban vannak. Nagyon sokan jöttek a szervezőkkel, előadásokat hallhattunk a helyről, a madárgyűrűzésről, természetvédelemről... Rengeteg információt kaptunk a program során...




2017. március 19., vasárnap

Séta a Merzse-mocsárhoz

A mai nap nagy meglepetése volt, hogy a ZÖLD XVII Egyesület elnöke megkeresett engem, hogy felhasználhatják-e a képen látható fotómat plakátnak. Nagyon megörültem neki és azonnal igent mondtam. Régóta szeretem a Merzse-mocsarat és sokszor visszajárok oda, rengeteg élményt nyújtott. 
Remélem sokan elmennek majd a rendezvényre :-)



Egy szeles napon

Nem gondoltam volna, hogy egy egész napos eső után másnapra szép napsütésre ébredek fel (még éjjel is hallottam az eső kopogását...). De amikor reggel kinéztem az ablakon, úgy döntöttem ki kell menni a madárlesbe. Tartottam attól egy picit, hogy sár lesz, de szerencsére nem volt vészes. A kunyhóra is kíváncsi voltam, kibírta-e a szelet, no meg mennyire van tele az itató ennyi esőtől. Tollas barátaim is jól bírták a gyűrődést, egy meggyvágót majdnem belefújt a vízbe a szél, de szerencsére ő ügyesebb volt... Hogy hogyan tudott megmenekülni a poszt végén látható egy mini-videóban.



2017. március 15., szerda

Megérkeztek a seregélyek

Már március elején egy szép napsütéses reggelen láttam már seregélyeket ülni az egyik fán, jellegzetes hangjukat hallatták. De a leshez akkor még nem szálltak be, legalábbis amikor ott voltam. Ma gondoltam egy merészet és egy nagyon korai felkeléssel már hajnalban napfelkeltére kimentem, bízva abban hogy olyat is láthatok, amit esetleg mondjuk kilenc után már nem. Nem csalódtam: azonnal megérkeztek a meggyvágók, szajkó és legnagyobb meglepetésemre nászruhás seregélyek szokásukhoz híven csapatostul...




2017. március 14., kedd

Madárinvázió

Végérvényesen vége a télnek, most már itt a tavasz. Viszonylag sokat ülünk mostanában fotóstársammal kedvenc leskunyhónkban és meg is szépült a tavasz tiszteletére - igazi zöld moha került mindenhová, leváltva a téli dekorációt. Gyönyörű lett így, és tollas barátaink is észrevették, mert szinte kapkodjuk a fejünket mostanában. Egyszerre négy szajkó jelenik meg, három szarka, meggyvágók tönkelege, majd verebek érkeznek és veszekednek a meggyvágóra, állandó a pörgés. Távolról ragadozó madarak hangját hallani, zöld küllő nevet egy messzi fáról... Vörösbegy jön félénken, erdei pinty táplálkozik a fűben, fekete rigó fürdik. Mi kell még? 
Sokszor úgy érzem, hogy ez az itatós madárles sok meglepetést tartogat még.





2017. március 13., hétfő

A tarka sáfrányok földjén (Dolina-völgy)

Hosszas tanakodás után úgy döntöttünk, hogy következő szabadnapunkon az interneten legtöbb helyen mesésnek írt Dolina-völgybe látogatunk, titkon azt remélve hogy tarka sáfrányt fotózhatunk. Szinte mindent végigkutakodva elindultunk az ismeretlenbe, bízva abban hogy minden klappolni fog és sikerrel járunk. Hajnalban a felhők foltokban mutatkoztak az égen, így bizakodtunk, hogy nem lesz eső aznap.
Mint gyakorlott turisták első nekifutásra a Dolina utat ütöttük be a GPS-be, Albertirsa célállomással. 
1976-ban védetté nyilvánított Dolina-völgy az első az Albertirsa fölött húzódó völgyek sorában. A Gödöllői-dombság ezen a tájon simul bele az Alföld térszínébe... Gyakran rendeznek itt terepfutásokat, tudható meg több fórumról is. Nálunk persze nem a terepfutás volt most a fő célkitűzés....
Nem siettünk, de így is pont napfelkeltére értünk oda...



2017. március 10., péntek

Pörgős szombat

Miután a Kána-tavat körbesétáltam, fél nyolc körül úgy döntöttem ideje az itatós madárleshez kimenni, már várnak a tollas barátaim. A víz még be volt fagyva rendesen, de feltörtem, így a pár hete kirakott kis tálra már nem volt szükség. Elég hideg volt még, de bíztam abban, hogy szépen isznak majd belőle, hiszen csak szomjasak ők is...
Lassan az itatós madárlest kezdik a madárkák megszokni, mindig van most már látogató, vagy kíváncsiskodó. A nap egyik legnagyobb meglepetése az ökörszem volt, valamint az, hogy a harkály folyamatosan eszik a madáretetőből, a meggyvágók nagy bánatára, mert őket meg szépen elüldözi, ha ott van...



Vízimadarak

Már jó két hónapja mellőztem a Kána tavat, valahogy a sok eső, a cuppogós sár mindig elvette a kedvemet, hogy hajnalban nekiinduljak fotózni egyet. Pedig már nagyon hiányzott egy kis kora reggeli madarászás, napfelkelte nézés az aranyló, sárgás, meseszép színvilágával. Valahogy mindig feltölt egy ledolgozott hét után, kikapcsol. Órákig el tudom nézegetni a szürke gémet, vízityúkot, tőkés récéket, csörgő récéket, vagy csak úgy bambulni, lesni mi is történik a természetben. Most nem gurított akkorát ez a hely, mint januárban, de így is tökéletes volt számomra...




2017. március 7., kedd

Boldog Nőnapot!

Minden kedves hölgy olvasómnak kívánok boldog Nőnapot ezzel a bejegyzésemmel! :-)

 “Rózsaszirmok legyenek talpad alatt,
Égi fény mossa meg arcodat.
Angyalok vezessenek végig utadon,
Kerüljön el bánat, fájdalom. ”

"Soha a nőkről csúnyán ne beszélj, nincs oly alantas asszonyi személy, aki ne volna méltó tiszteletre: hisz asszony nélkül férfi nem születne. "
 
(Pedro Calderón)





2017. március 3., péntek

Ébredező erdő

Múlt hétvégén többször is kint voltunk kedvenc leskunyhónkban. Egyik reggel sikerült kiérnem végre olyan korán, hogy átérezhessem, az erdő ébredését, a madarak énekét, ahogy a lest szépen süti a nap. Végre nem fázunk kint, hosszabb ideig is érdemes ott lenni. Sokan megkérdezik tőlem, minek mész már megint? Aki hasonló cipőben jár mint én, tudja a választ. Nagy öröm számunkra, hogy a "tavaszi nagytakarítást" is megcsináltuk legutóbb, így kényelmesen el lehet férni a kis kunyhóban. Ami a madarak megfigyelése közben nem hátrány...
Az víz hol be van még fagyva, hol nem, de azért reméljük hamarosan nagy lubickolások is lesznek...



2017. március 2., csütörtök

A hóvirágok és téltemetők földjén

Végre ismét egy fotós szabadnap, már vártuk ezt a pénteket - "kiélhetem" szenvedélyemet, fényképeket készíthetek. Most az Alcsúti Arborétum volt a fő úti cél - azt olvastuk, hogy már nyílnak a hóvirágok és a téltemetők is. Mivel a botanikus kert csak 10 órakor nyit, így nem indultunk hajnalok hajnalán, nem volt értelme. Vártam már a találkozást a tavasz első hírnökeivel! :-)




2017. február 27., hétfő

A hónap fotója

Valahogy a február mindig gyorsan elrepül. Azért szerencsére fotózásban most sem volt hiány, viszonylag sokat ültünk a kedvenc leskunyhónkban tollas barátainkat megfigyelve. Lassan véget ér a téli madáretetés, hamarosan kivirágzik a természet, a télnek is búcsút mondunk - eleget fáztunk is, így egy darabig azt hiszem nem is vágyom rá. Jó szolgálatot tett azért a hideg, nem várt vendégeink is érkeztek. Egyik ilyen meglepetés volt e hónapban a zöld küllő, így sikerült végre értékelhetően lefotóznom. Így ez a kép lett a hónap fotója, a közösségi oldalak szavazatai alapján is és egyben ezzel a fotóval zárom a téli időszakot.


Madárhangok - Bird sounds

Már egy ideje fotózásom története során a madarak kerültek érdeklődésem középpontjába, így emiatt egyre jobban kíváncsi vagyok persze hobby szinten, hogy milyen hangjuk is van tollas barátaimnak. Ma már szerencsére ez nem nehéz, sokszor nekem is sikerül rögzíteni kedvenceim hangját fényképezőgépem mikrofonja segítségével. Így összeválogattam egy csokorra valót az általam készült fényképekből és hozzá madárhangot is "csatoltam", így készült el a mostani slideshow, melynek lesz még folytatása.
Az összeállításban hallható és látható: Zöld küllő (Picus viridis), Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), Szajkó (Garrulus glandarius), Kék cinege,  Kékcinke (Cyanistes caeruleus); Őszapó (Aegithalos); Nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo); Szürke gém (Ardea cinerea); Kakukk (Cuculus canorus); Tövisszúró gébics (Lanius collurio); Nagy kócsag (Ardea alba); Citromsármány (Emberiza citrinella); Karvaly (Accipiter nisus); Kenderike (Carduelis cannabina); Fekete gólya (Ciconia nigra); Barátcinege (Poecile palustris); Csuszka (Sitta europaea); Fekete rigó (Turdus merula); Rozsdás csuk (Saxicola rubetra); Vörösbegy (Erithacus rubecula); Gyurgyalag (Merops apiaster); Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus); Jégmadár (Alcedo atthis); Vörös gém (Ardea purpurea); Hegyi fakúsz vagy hosszúkarmú fakúsz (Certhia familiaris); Vörös vércse (Falco tinnunculus); Denevér (Chiroptera); Hajnalmadár (Wallcreeper); Fehér gólya (Ciconia ciconia); Szürke légykapó (Muscicapa striata); Búbos vöcsök (Podiceps cristatus); Fürj (Coturnix coturnix); Erdei pinty (Fringilla coelebs); Zöldike (Carduelis chloris); Barázdabillegető (Motacilla alba); Gólyatöcs (Himantopus himantopus); Barátréce (Aythya ferina);Varjú (Corvus cornix); Vízityúk (Gallinula chloropus); Dolmányos varjú (Corvus cornix); Sárszalonka (Gallinago gallinago); Csíz (Carduelis spinus) Sárgarigó, régiesen aranymálinkó (Oriolus oriolus); Tengelic (Carduelis carduelis); Énekes rigó (Turdus philomelos); Barátposzáta tojó (Sylvia atricapilla); Bütykös hattyú (Cygnus olor); Csörgő réce (Anas crecca); Szárcsa (Fulica atra).
Jó szórakozást!


2017. február 25., szombat

Kinyíltak a hóvirágok...

Végre kisütött a nap, megérkezett a jó idő. Feleségemmel egyik vasárnap délután úgy döntöttünk sétálunk egyet a környéken. Télen erre nem nyílt lehetőség, így most bepótoltuk egy kicsit. Láttunk ébredező hóvirágokat már, fenyőrigót, fekete rigót, széncinegét, őszapókat, varjút, vörösbegyet... Pedig nem is mentünk messzire. Jó volt egy kicsit kikapcsolódni, friss levegőt szívni.
Természetesen a fényképezőgépet sem hagytam otthon...



2017. február 20., hétfő

Közel van már a tavasz

Bizony két hét szünet után jó kint lenni már a leskunyhóban. Előtte nem voltam fotózni, fotóstársamon és rajtam már mutatkoztak az elvonás tünetei. A szokásos munkálatok elvégzése után (magfeltöltés, teavaj kirakása, cinkegolyókat tettünk őszapók reményében) be is ültünk és várakoztunk. Azt figyeltük meg, ahogy jobban süt a nap, tollas barátaink is jobban felbátorodnak. 
Szeretem a szárnyaik hangját hallani, figyelni ahogy bátortalanul, de közelednek az ennivalóhoz. 
Szokás szerint volt csuszka, cinege fajták, őszapó, vörösbegy, szajkó, mezei veréb, zöldike, meggyvágó, és a legnagyobb meglepetés aznapra zöld küllő!
Ennek a bejegyzésnek az érdekessége, hogy a fotóra kattintva a weboldalamat nyitja még és ott az adott tollas barátról leírást láthatnak és az éneküket is meghallgathatják kedves Olvasóim.

http://www.albertistvan.hu/zold-kullo/




2017. február 19., vasárnap

Jégkockák

Amikor a leshez sétálok, útközben mindig találok érdekességeket. Legutóbb a tó volt még befagyva, de úgy, hogy igazi jégkockákat láthattam rajta. Szép volt, és érdekes így pár fotó erejéig megörökítettem. 
Nekem mindenesetre a látvány nagyon tetszett... Reméljük ezzel lassan a télnek is vége lesz!



2017. január 29., vasárnap

A hónap fotója

Végre volt egy olyan januári hónap, amikor tél volt. Kezdve a kemény hideggel, embert megpróbáltató mínuszokkal. Hó, jég, zúzmara - minden megmutatta magát. Sokan azt mondják már, elég is ennyi - de szerintem lesz még folytatása. Persze ilyenkor a természetjárók is a telet fotózzák, madarak a jégen, havon - akik sokkal többet elbírnak ilyenkor, mint mi. Januárban szokatlan találkozásom volt Budapesten egy nagy kócsaggal, gyönyörű volt és viszonylag sokáig hagyta magát fotózni. Ezért választottam a január fotójának, egyúttal a sorozat első képe is lett.


2017. január 28., szombat

Tavaszváró

Ezekben a ködös, hideg napokban amikor még tartja magát a tél keményen - sokszor már várjuk a tavaszt, hogy kirügyezzenek végre a fák, végre véget érjen a -8, -10 fokos hőmérséklet még napközben is - pedig még decemberben hogy vártuk a havat, a télt... Ha minden jól megy, egy hónap múlva reméljük mindez már a múlté lesz, virágoznak majd a kökörcsinek, kárpáti sáfrányok, a tavaszi héricsek, téltemetők, ibolyák majd később a tulipánok, nárciszok... Kergetőznek a tollas barátaink és már el is felejtjük addigra hogy a meleg szobából néztük a kinti ködös időt...


Szóval fel a fejjel és lassan temessük el a telet!




2017. január 21., szombat

Tél van

Tél van a javából, már több mint egy hete jönnek-mennek a minuszok. Pár napja úgy nézett ki, hogy enyhülés lesz, de hétvégére ismét -8, -10 fok van reggelente. Most szombaton fotóstársammal a madárleshez mentünk. Várt ránk egy kis munka is - az ajtaját már régóta meg kellett, hogy javítsuk, fel kellett tölteni a készleteket, hogy tollas barátaink ne maradjanak éhen-szomjan, megerősítettük a beülő ágakat. 
Raktunk ki egy tálba forró vizet, hogy tudjanak inni. Először azt hittem, hamar meg fog fagyni, de nem, sőt fürdött benne a szajkó, széncinege... Öröm volt nézni! Ilyen hidegben fürdés? Bizony! 
Volt forgalom rendesen :-) Látogatónk volt ma a csuszka, meggyvágó, őszapó, zöldike, kék cinege, széncinege, barátcinege, erdei pinty, fekete rigó hím és tojó, szarka... Ma nagyon nagy pörgés volt ott és közben az időjárás is kedvezett nekünk. 
A poszt végén egy kisfilm is látható, kedvenceinkről. Természetesen most is HD-ben nézendő! :-)



2017. január 18., szerda

Vácrátót téli arca

Tévedtem szerencsére abban a tekintetben, hogy másnapra a csütörtökön leesett hóból semmi sem marad. Pénteken megérkezett az ónos eső, havazás, eső, majd ismét rengeteg hó és hó... Ami pont jól jött. Persze mindenhol azt tanácsolták, ha lehet NE indulj útnak, főleg Pest megyében, maradjunk otthon. De hát ki fogad ilyenkor szót??? Most van téli tájfotózásra lehetőség, most kell menni. Egyszerűen látni akartam azt a csodát, amit a téli erdő szépsége rejt. Ámulatba ejtő a szépsége, és ilyen látványban mostanában nem mindig van részünk...
Fotóstársammal  szombat reggel Vácrátót felé vettük az irányt. Régóta szerettem volna már látni úgy igazán havasan. Most végre több év után teljesült ez a vágyam... 20 cm-es hóban sétáltunk, hálás voltam mert sokszor kisütött a nap, nagy élményben volt részünk aznap.  Rengeteg fénykép készült és egy kisfilm is - ami megtekinthető a poszt végén. Ne felejtsetek HD minőségre kapcsolni!



2017. január 12., csütörtök

Hó minimál...

Tegnap éjjel leesett végre egy kisebb mennyiségű hó Budapesten, és ma a nap utolsó napsütéses órájában alkalmam nyílt egy kis fotózásra. Nem kerestem nagy témákat, semmi extra, csak maga a hó látványa végre kézzel fogható volt. Hótaposóm alatt ropog a hó (már ami megmaradt belőle) és egy durván negyven perces séta alatt is sikerült pár szép fotót készíteni... Közben pedig arra gondoltam, hogy ebből holnapra semmi sem marad meg.
Reméljük azért még lesz idén havazás!




2017. január 7., szombat

Megjöttek a mínuszok... - segítsük a madarakat!

Most szombatra kemény hideget jósoltak - és valóban így is lett, a nappali hőmérséklet -6, -9 celsius-fok között lehetett. Ennek ellenére kimentem a madárlesbe egy 1,5 óra erejéig meglesni mi újság a madarakkal.. Raktam ki teavajat, diót, cinkegolyót most is hogy legyen mit enniük. Sajnos ivóvizet nem lehetett biztosítani, mert a kemény téli hőmérséklet miatt pár perc alatt megfagy a felmelegített víz. Szóval ha tehetjük, tegyünk ki hasonló finomságokat, ilyen hidegben örülnek neki tollas barátaink.
Most sem hagytak cserben: szajkó folyamatosan jött, harkály, vörösbegy, barátcinege, kékcinege volt  a mai felhozatal. A szél végig keményen fújt, kicsit szokatlan volt kesztyűben használnom a fényképezőgépet, de a szükség nagyúr, muszáj volt most felvenni...
Lássuk hát mi mindent láttam ma a leskunyhóban kedves Olvasóim!



2017. január 4., szerda

Újévi kaland a madarak birodalmában

Nem igazán szoktam messzire menni mostanában, inkább a lakóhelyemhez keresek olyan helyet ahol van víz, ezáltal esély is arra, hogy ebben az évszakban ritka madarakra "vadászhassak". Mivel a víz értesüléseim befagyott, így bizakodva elindultam. 
Most nem hajnalok hajnalán, hanem egy kényelmes felkeléssel indult a reggel. Szépen sütött a nap, szél is volt rendesen és bár jól felöltöztem szinte kockára fagytam mire hazaértem. De megérte mert az út során láttam kárókatonát, szürke gémet, kócsagot, karvalyt, csörgő récét... De bővebben  a bejegyzésben számolok be erről a napról.