2017. január 4., szerda

Itatós madárles - téli fajmustra

Végre ismét fotózhatok, már alig vártam hogy egy majd hónapos kihagyás után ismét visszatérjek a madárlesbe. Reggel amikor kinéztem az ablakon örömmel vettem észre, hogy le van fagyva a párkány. Ez azt jelenti ma nagyon hideg lesz és jönnek a tollas barátaink! 
Deres volt minden, nagy bizakodással ültünk be a leskunyhóba. Előtte raktunk ki elegendő diót, cinkegolyót - reménykedve hogy most az őszapók sem hagynak cserben. Beültünk hát és várakoztunk... Nagy pörgés volt aznap: őszapó, meggyvágó, barátcinege, kék cinege, mezei veréb, széncinege, csuszka, vörösbegy váltották egymást, csak úgy kapkodtuk a fejünket. Süvöltők is voltak a közelben, de sajnos nem jöttek le. Egy fenyőrigó is átrepült felettünk el is zavart mindent hirtelen...



Végre megjelent a várva várt barátcinege...


Szeretjük a csuszkákat...
Ebben az évszakban a kék cinege is gyakori vendég...
...és többször visszanéz...
Gyönyörű szép ez a madár...
Mezei veréb érkezett, elámult a sok finomság láttán...
Mintha kérdően nézne rám a lesben...
Széncinege is kíváncsi, mint mindig...
Öröm hallani az énekét, szárnyuk suhogását...
Izgága volt, nehéz volt lefotózni...
Csuszka a háztetőn...
Széncinege nézelődött, merre menjek?
Hirtelen meggyvágó röppent a beülő ágra a semmiből...
Nem sok időt hagy a fotózásra, hamar be az etetőbe és ott is marad jó sokáig...
Csuszka határozottan jó pózban...
Mintha érdeklődve nézelődne: no de kérem, mi folyik itt?
Barátcinege a deres faágon
Széncinege hűséges tollas barátunk...

Úgy tűnt, okos dolog volt cinkegolyót kirakni. Már egy ideje hallottunk jellegzetes őszapó hangokat, de egyszer se jöttek még a les közelébe sem. Aznap megtörtént a nagy csoda, egyszerre több is megjelent, volt hogy a cinkegolyó környékén egyszerre 4-6 példányt számoltam meg. Persze az adrenalin színt azonnal megnövekedett és kattoghattak a fényképezőgépek...

Őszapó portré
Ő is azt gondolta, ez finom falat lesz....
Végre őszapó a lesnél!
Egyik kedvenc madaram....
Ő is nézte mi van terítéken, de rendesen...
Ezek az ártatlan szemek...
Pont úgy repült oda, ahogy kell...
És a napsütés is kedvezett hozzá...

Az őszapók után régi kedves madaraink is jöttek folyamatosan...
 
Kék cinege megtalálta  a legnagyobb diót...
Vörösbegy is rendszeresen visszatér...
 

Barátcinege újfent érkezett...
Erősen kapaszkodva...
Szép így deresen...
No még egyet...
Széncinege a szép sárga hasával...
Büszke tartással...
Reméljük állandó vendég lesz télen...
Macska is érdeklődve figyelte a madárkákat... Persze elzavartuk.
Még egy utolsó kékcini...
Vörösbegy...
És egy őszapó...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése