2017. április 16., vasárnap

Váci városnézés

A Tavaszi tréninghét keretén belül kollégáimmal idén Vácra látogattunk. Utoljára talán 20 éves koromban jártam itt barátokkal, de akkor csak meg-megálltunk a nevezetességeknél, de most egy nagyon profi vezetővel szinte mindent megtudtunk a városról, nevezetességeiről, érdekességeiről, történeteiről és a végén egy fantasztikus piknikben is részesülhettünk, az ottani református templomkertben. Az időjárás jósok természetesen most is rossz időt jósoltak, esővel - semmi sem lett belőle, végig napsütés volt.
Mi mindent láthattunk? Vörösház, Memento Mori, Ars Memorandi, Szent Mihály Altemplom kiállítóhely, Fehérek temploma, Dóm, kisváci református templom.
Gyorsan eltelt a nap, nagyon jó társaságban, egyszóval kár lett volna kihagyni. Az ott átélt élményeket próbálom kedves Olvasóimmal megosztani ebben a bejegyzésben. Akkor is érdemes elolvasni, ha csak tudni szeretnénk - mit érdemes megnézni Vácon.







Amit először meglátunk, ha vonattal érkezünk természetesen a vasútállomás az... Most tavasszal gyönyörű volt.



A Vörösház (Csányi krt.52.) 1731-ben készült, több mint két évszázadon át volt a püspökség gazdasági központja, granáriuma. Nagyrészt magtár, terménytároló, istálló, kocsiszín és egyes alkalmazottak lakhelye. A nápolyi alkirály címet is viselő Althann Mihály Frigyes püspök Nápolyból hozott építőmestereket, az épület különleges színe nekik köszönhető. A Vörösház ma kereskedőházként működik.
Itt tekinthető meg a város sportjának eredményeit bemutató Sporttörténeti Kiállítás, működik egy mozi, és egy galéria is.





A váci Nagyboldogasszony-székesegyház (gyakran váci dóm) a Váci egyházmegye széktemploma, a Vác-Alsóvárosi egyházközség plébániatemploma, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa. 1761 és 1777 között épült klasszicista és késő barokk stílusban.







A székesegyház tervezéséről Eszterházy Károly püspök döntött. Vác ekkor kétpólusú város volt, egymástól palánkkal elválasztott területen magyarok és németek laktak. Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, és itt alakította ki a Konstantin teret, a dóm későbbi helyét, mely ez időben jóval beépítetlenebb volt, mint manapság. Az osztrák Franz Anton Pilgramnak adott megbízást a tervezésre, mely tervben díszes, késő barokk, kéttornyú templom állt, ami a római Szent Péter-bazilikához hasonlóan oszlopos kőkolonnáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi intézményekhez, a papneveldéhez és a püspöki palotához, amelyek szintén ebben az időben épültek.






A dóm belseje meglepően világos, a katolikus templombelsőkhöz viszonyítva, több helyen is felfedezhetjük a forradalmi építészet jegyeit. A tér a kórustól a szentély felé haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül. Méreteit tekintve 60 méter széles, 28 méter széles, közel 50 méter magas. Összesen mintegy 5000 személy befogadására alkalmas, az ülőhelyeinek száma 278. A berendezés, illetve a falak freskói késő barokk stílusban készültek. A kórus, a jelentős hangversenyek hangszeréül szolgáló orgonával, a bejárat felett húzódik, és hat korinthoszi oszlopon nyugszik. Az orgonakarzat felett borda nélküli keresztboltozat, majd impozáns kupola, diadalív, ismét keresztboltozat, illetve a szentély fölé boruló félkupola fedi a belsőt. A falakat az egész teremben korinthoszi féloszlopok kísérik. A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát ábrázolja. Mindkettőt a kor neves művésze, Franz Anton Maulbertsch alkotta. A főoltárkép egyébként mintegy 170 éven keresztül nem volt látható, mivel nem sokkal elkészülte után Migazzi egy olajfestménnyel eltakartatta, és csak a XX. század negyvenes éveiben szabadíttatta ki Pétery püspök a teológiai szempontból valóban nem teljesen korrekt, ám gyönyörű képet. A szentélykorlát részben a török időkben elpusztult reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokból készült. A dóm alatt altemplom húzódik, ahol három csoportban püspökök, kanonokok és világiak nyugszanak.





Később Eszterházyt Egerbe hívták püspöknek, az új váci püspök pedig Migazzi Kristóf lett, akinek kevésbé tetszettek Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött az alapok lerakásával, ezért a püspök a francia építészt, Isidore Canevalét kérte fel, hogy az 1761-ben lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat. Canevale a korabeli „forradalmi építészetnek” megfelelően képzelte el az épületet. A művezető Oswald Gáspár piarista szerzetes volt, aki egyébként a kecskeméti nagytemplom tervezője is egyben. Az építkezés a jó anyagi háttér miatt gond nélkül és gyorsan folyt, így 1772-ben sor kerülhetett a felszentelésre. A belső berendezések 1777-ben készültek el.






A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Kelet-nyugat tengelyben épült, kéttornyos főhomlokzata nyugat felé, a Duna irányába néz, amely a városképben elfoglalt igen kedvező pozícióhoz jelentősen hozzájárul. Maga az épület a forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.

A székesegyház méreteit tekintve kiemelkedő: külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtt található, az oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek, melyek közül az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a harmadikon pedig a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon aranyozott, római számokkal ellátott, ütős toronyóra foglal helyet. A toronyórát a Rancz Lajos tulajdonában álló Rancz Első Magyar Toronyóragyár Kft készítette. A főhomlokzat díszes: hat eltérő ritmusú oszloppár által tartott főpárkányon a dóm titulusai olvashatóak, felettük Bechert József váci szobrászmester által alkotott apostolszobrok láthatóak.



Nagyon szép volt a váci Dóm, jó volt újra látni. Gyönyörű időben, végre igazi áprilisi melegben tovább sétáltunk, sok szépet láthattunk...





Jártunk a strand közelében, megnéztük a váci priarista templomot, a Szentháromság téren.




A Piarista templom (Szentháromság tér) alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. Tornyait 1886-ban átalakították. A homlokzati erkély felett a rendalapító Kalazanci Szent József szobra áll. A templom különlegessége a velencei metszett tükörüveg főoltára. A templom mellett épült rendház ma piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont. Valaha Berkes András nagyprépost házának felhasználásával épült, a templom közelében ennek a korábbi lakóháznak díszes kapuját is láthatjuk.

A Szentháromság oszlop - a Piarista templommal szemben - 1750-1755 között készült. A homokkő szoborcsoportot az 1740-41-es pestisjárvány megszűntéért hálából állították a túlélők. A kompozícióban elsősorban a pestistől védő szentek szobrait helyezték el. Az oszlopon a korabeli megosztottságnak megfelelően Püspök-Vác és Káptalan-Vác Madonnás címere is látható. Egyike a legrangosabb váci műemlékeknek.




Séta közben kedvenc mesefilm figurámmal is találkoztam :-)



A váci főtérre érkeztünk. Hangulatos, szép volt - igazi fotótéma. Kedves boltok, cukrászda, szobrok, templomok, szökőkút fogadott minket. A Duna part egy karnyújtásnyira volt tőlünk. 




SZENT HEDVIG-SZOBOR A FEHÉREK TEMPLOMA OLDALÁBAN

Hedvig lengyel királynő 1373-ban született, Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Kotromanić Erzsébet lányaként. Akárcsak Szent Erzsébet, ő is az elesett emberek, szegények és árvák segítője volt. Vagyonát szétosztotta a szegények közt, alapítványt hozott létre a krakkói egyetemnek (ma Jagelló Egyetem, lengyelül "Uniwersytet Jagielloński"). Első gyermeke születése közben hunyt el a lengyelországi Krakkóban 1399-ben, igen fiatalon, mindössze 26 évesen.




SZENT HEDVIG SZOBRA A FEHÉREK TEMPLOMA OLDALÁBAN, EGY CSOBOGÓ KÚT FELETT

Szent Hedvig (lengyelül Jadwiga) testét a lengyelországi Krakkó városában, a Waweli székesegyház oltára alá temették el. Azért nem a királyi kriptába, mert biztosak voltak közeli szentté avatásában. Ez azonban csak 1997-ben következett be, az első lengyel pápa, II. János Pál (született Karol Józef Wojtyła) jóvoltából. Ettől függetlenül már halálakor szentségként tisztelték és mindig is ennek megfelelően ábrázolták.

Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar patrónusa (védőszentje) is egyben, Vác is ebben a régióban található. A váci Fehérek temploma mellett álló szobor Horváth Tibor és Sáros László alkotása, 2006-ban, a főtér rekonstrukciójának évében avatták fel.



A rózsákkal ékesített park a Főtéren. Háttérben a Fehérek temploma, távolabb pedig a piarista templom kettős tornya látszik.

A váci március 15. tér az egyik legszebb barokk főtér ma Magyarországon. Jelenlegi formáját 2006-ban nyerte el Pogány Frigyes és Horler Miklós tervei alapján. De jellegzetes háromszög alakú alaprajza pedig még a tatárjárás után a 13. században ideköltözött német telepeseknek köszönhető.




Az egykor a domonkos szerzetesrendhez tartozó váci templom felállítása 1699-ben kezdődött, ami a Rákóczi-szabadságharc miatt egészen 1755-ig elhúzódott. Az építés vezetője Kalcher Márton volt. A templom belső rokokó díszítése 1770 körül készült el. Az oszlopos főoltár központi képén V. Pius pápa imádkozik, a törökök elleni csata sikeréért könyörög.






A Fehérek temploma elnevezést a domonkos rendi szerzetesek öltözete, a fekete köpeny alatt viselt fehér csuhájuk (az ún. habitus) után kapta. Meglepő, hogy míg például Magyarországon a domonkosokat "fehér barátoknak" hívták, addig Angliában és pár más országban éppenhogy "fekete barátok" ("Black Friars") néven nevezik őket a fekete köpenyük miatt. "Fehér barátoknak" egyébként általában a ciszterci szerzeteseket hívják, de néha más rendeknél is előfordul az elnevezés.

A templom homlokzatán említésre méltó a lantot formáló ablak két oldalán látható Szent Domonkos és Szent Imre szobrok, az ablak fölött pedig egy Immaculata-szobor (Szeplőtelen Fogantatás szobor) látható. Érdekes módon a Fehérek temploma tornya nem a főtér felőli oldalon, a bejáratnál, hanem az épület másik felén található.




A FEHÉREK TEMPLOMA ÉS A ROMKERT A FŐTÉR KÖZEPÉN

A Vác főterén található romkertben a középkori Szent Mihály-templom és a temetőkert falmaradványai láthatók, a modern üvegtetővel fedett rész a 18. századi altemplom felett pedig az egykori egyházi épület múltját bemutató kiállítást rejti. A Szent Mihály-templom egészen 1761-ig állt e helyen, hozzávetőleg ötszáz évig. Az épületnek meghatározó szerepe volt a környező városkép alakulásában, egy időben hozzáépítések segítségével megpróbálták katedrálissá alakítani, ám ez nem sikerült. A török időkben a kálvinisták fészkelték be magukat a romos templomba, de végül az épületet 1761-ben elbontották.





FEHÉREK TEMPLOMA, MÁS NÉVEN FELSŐVÁROSI PLÉBÁNIATEMPLOM VAGY RÉGI DOMONKOS TEMPLOM

A templom 1990-es években történt felújítása közben, egészen pontosan 1994-ben a munkások elfelejtett lejáratra bukkantak egy befalazott ajtó mögött. Ez egy boltozatos kriptába vezetett, ahol rengeteg (265 darab), szinte a plafonig érő halomban álló míves, 170-270 éves koporsóra bukkantak. Ezekben csontvázak helyett természetes úton kialakult múmiákat találtak, halotti ruhákba öltöztetve.

A váci püspökség engedélyével elvégezték a helyszín és a „váci múmiák” tudományos vizsgálatait. Ma a fellelt halotti tárgyakat a feltárást végző Tragor Ignác Múzeum, míg a testeket (egy csecsemőmúmia kivételével) Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára őrzi. A leletanyag betekintést enged a körülbelül kétszáz évvel ezelőtt itt élt különböző származású, életkorú és társadalmi helyzetű emberek mindennapjaiba, szokásaiba és hiedelmeibe. Sőt, a tudósok segítségével már arcvonásaik is megismerhetőek.

A leletekhez kapcsolódó szenzációs felfedezés, hogy a fellelt mumifikálódott emberek némelyike életében több halálos betegséggel szemben is teljes mértékben ellenálló lehetett. Ennek okát még vizsgálják, de a rezisztencia valószínűleg genetikai mutációknak volt köszönhető. A kutatások nagy segítségére lehetnek a közeljövő orvostudományának.


A templom építése 1699-ben kezdődött Kalcher Márton vezetésével, de csak 1755-ben készült el, amikor is Szűz Mária tiszteletére felszentelték. Eredetileg a domonkos rendhez, az ún. "fehér barátokhoz" tartozott, ez alapján kapta a nevét is. Miután kolduló rendi templom, a barokk és rokokó stílusjegyeket mutató tornya a szentély mellett található. A főhomlokzat díszítései közül említésre méltó a lant alakú ablak két oldalán Szent Domonkos és Szent Imre szobra, a főpárkány feletti részt pedig Immaculata alakja díszíti.







A templom építése 1699-ben kezdődött Kalcher Márton vezetésével, de csak 1755-ben készült el, amikor is Szűz Mária tiszteletére felszentelték. Eredetileg a domonkos rendhez, az ún. "fehér barátokhoz" tartozott, ez alapján kapta a nevét is. Miután kolduló rendi templom, a barokk és rokokó stílusjegyeket mutató tornya a szentély mellett található. A főhomlokzat díszítései közül említésre méltó a lant alakú ablak két oldalán Szent Domonkos és Szent Imre szobra, a főpárkány feletti részt pedig Immaculata alakja díszíti.

A templom belsejének faragott rokokó berendezéseinek legérdekesebb része az oszlopos főoltár, melynek nagyobbik képén V. Piusz pápa látható, amint a törökök elleni csata sikeréért imádkozik.

A templom 90-es évekbeli felújítása közben a munkások egy elfalazott ajtóra s mögötte egy elfelejtett lejáratra bukkantak, mely a templomtorony alatt fekvő nagy, boltozatos kriptába vezetett, ahol szinte a plafonig felhalmozott kétszázhatvanöt díszes koporsóra bukkantak. A koporsókban csontok helyett igen jó állapotban megmaradt, természetes úton mumifikálódott, halotti ruhába öltöztetett emberi maradványokat találtak, melyek feltárását végül a Váci egyházmegye engedélyével a helyi Tragor Ignác Múzeum munkatársai végezték: azóta ők őrzik a halotti rítus tárgyait, míg az emberi maradványokat a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára gondozza.














A Főtéren sétáltunk még egyet, beültünk egy kedves cukrászdába a kirándulás vezetője jóvoltából. 








Sétánk ezután a Tragor Ignác Múzeumba vezetett. 

A Múzeum története


A Váci Múzeum Egyesület - melynek életre hívására már 1881-ben és 1887-ben is történt kísérlet - az ezredévi események keltette országos lelkesedés közepette alakult. A VME Bauer Mihály alapszabály tervezetét 1895. február 15-én fogadta el, majd a belügyminisztériumi jóváhagyás után 1896. december 27-én tartotta meg alakuló közgyűlését a Városháza nagytermében. Az egyesület célját és a múzeum feladatát az alapszabályban így fogalmazták meg:


"Célja egy Vácon felállítandó régészeti és iparművészeti múseum és könyvtár, melyet egy alkalmilag helyben fölállítandó ipar és kereskedelmi iskola alapját képezzék."



500 forintos fotójegy ellenében korlátlanul lehetett képeket készíteni, erről csak párat töltöttem fel ízelítőül. Akit érdekel és még nem látta, feltétlenül látogasson el ide. Érdekes volt azokat a tárgyakat nézegetni, tanulmányozni, melyeket nem is olyan rég még használtak.
















Láttunk váci múmiákat is, erről egy külön bejegyzésben számolok be.






FŐTÉR, BAROKK SZOBOR A VÁCI VÁROSHÁZA ÉPÜLETE ELŐTT, HÁTTÉRBEN A NAGYPRÉPOSTI PALOTA LÁTHATÓ

A Nagypréposti palota, a mindenkori nagyprépost rezidenciája a 18. század közepén épült. A nagyprépost egy magas rangú tisztség több keresztény egyházban, ő a káptalan feje és a püspök tanácsadója. A felújított épületben található a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény  - és sok más hasonló információt olvashatunk ezen a táblán.




Tettünk egy sétát a váci Duna parton is. Erről szintén egy külön posztban láthatnak fotókat.


Itt láthattunk szép környezetet és az ottani börtönt is. 



A Váci Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet a Pest megyei Vácon. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben:

- az előzetes letartóztatással,
- a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Többet itt olvashat róla: Wikipédia.



A váci diadalív vagy ahogy a helyiek emlegetik Kőkapu Magyarország egyetlen diadalíve, mely Mária Terézia tiszteletére épült Isidore Canevale bécsi építész tervei alapján copf stílusban 1764-ben. Migazzi Antal váci püspök rendelte el az építést a fogadásra. Az anekdota szerint, mivel mindössze két hét alatt építették fel, a királynő nem mert kocsijával elhajtatni alatta. Mikor néhány héttel később távozott, látva, hogy még mindig áll, már nyugodtan haladt át alatta. A szabadon álló építményt ma felújított állapotban, díszkivilágítással szemlélhetik meg a látogatók.

Az épület kivételes példája annak a késő barokk művészetnek, amit már áthatott az építészetben éppen kialakuló klasszicista szemlélet. A klasszicizmus és késő barokk közti átmenetbe, a copf stílusba való besorolás a helyes.



Pár fotó a Dunáról...



Sétánk befejező részét a kisváci református templomot néztük meg:

A váci református egyház rövid története:
A váci reformátusok történetének első időszaka a türelmi rendelet és az egyházközség újjáalakítása előtti korszak, amelyről kevés irat maradt ránk. A második a templomépítés óta eltelt alig több mint kétszáz esztendő, amelyre nézve elegendő iratanyag maradt meg úgy helyben, mint különböző levéltárakban.









Szorosabban kapcsolódik a város történetéhez, hogy mikor alakult ki a kisváci közösség, hogyan maradt fenn ez a zárt világ Kis-Vác és Püspök-Vác egyesítése után is.



Kisvác még a XX. század ötvenes éveiben is falu volt. Mígnem eljött a téeszesítés ideje. Aki tudott, menekült az iparba. A feleségek TSz-tagok, a férjek munkások, a gyermekek igyekeznek iskolába jutni, tanulni, kikerülni a paraszti sorból, mint mindenütt az országban. Ledőlt a fal a falu, Kisvác és a város között. Megindult a ki- és áttelepedés más városrészekbe, más helységekbe, ugyanakkor, főleg a vegyes házasságokkal, a betelepedés a kisváci városrészbe.


A váci református egyház kialakulásáról, korai történetéről kevés írásos emlék maradt fenn. Mivel a város a nürnbergi, augsburgi piacokra szarvasmarhát, visszafelé különféle cikkeket szállító tőzsérek, kereskedők útvonalába esett, a reformáció eszméi szinte a bölcsőből juthattak el a városba. 1571 körül már Vácon is megjelent a kálvini reformáció. A XVI. század végén Váci Gergely prédikátorról tudjuk, hogy Wittenbergben és Heidelbergben tanult. A református vallás ekkorra már Vácon is általánossá válhatott. Bocskai István a Szent Mihály templomot a reformátusoknak adta, és egy esperességet állított fel, amelyhez Vác, Kosd, Tótfalu, Oroszi, Monostor, Pócsmegyer, Fót, Szada, Veresegyház, Rákospalota, Mogyoród, Tarcsa, Kisnémedi, Gyömrő, Hartyán, Pécel, Üllő, Monor, Legénd, Tura és Mártonkáta tartozott.



Dr. Borsi Attila református  lelkész és tanár, a tréninghét kirándulásának egyik vezetője

Gróf Kollonich Zsigmond, aki 1709-ben lett püspök, 1712-ben adott ki rendeletet, hogy a kálvinisták költözzenek ki a püspöki városból. Ekkor a lakosok egy része a nekik kijelölt területre, a mai Kisvácra, más részük a Naszály irtványaira, a gyadai rétre és Tótfalura költözött. Vörös Károly lelkész 1885. december 7-én, a templomépítés 100. évfordulóján elhangzott beszédében a gyadai rétet és a Naszály egyéb völgyeit jelöli meg, mint “ahol már előbb is meghúzták magukat számos bujdosók”.
1781 októberben II. József kiadta a “türelmi rendeletet”. Ezután a kisváci reformátusok rögtön templomépítési engedélyért folyamodtak. 1783. november 10-én meg is kapták. December 10-én “behívták” a rákospalotai prédikátort, Takács Ádámot, Budai György óbudai lakost pedig tanítónak. Papp András gondnok házának csűrjében tartották az istentiszteleteket, majd egy deszkatemplomot építettek Kurdi Mihály telkén, a mostani templom melletti területen. A templomot  1785. december 4-én szentelték fel. 1786-ban építették a parókiát a későbbi iskola helyén.

Hazánkért, Nemzetünkért a nagy világégésben hősi halált halt testvéreink emlékére: 






1843-ban épült fel a parókia a mostani helyén. 1878-ban avatták fel az orgonát. 1936-ig Sződliget, Felsőgöd és Alsógöd is a váci gyülekezethez tartozott, mint fiókegyház. 1938-ban került Vácra Pap Béla, aki igen művelt, képzett, ezenfelül agilis ember volt. Az ő tevékenységéhez fűződik 1942-től 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig Hörömpő Gergely volt a lelkipásztor. Mellette Csuka István, 1944-től súlyos betegségéig mint missziós lelkész szolgált. 1944-ben találat érte a tornyot, 1945-ben renoválták, majd 1991-ben. A második világháború idején elvitték a két kisebb harangot, a háború után újakat öntettek. 1980-tól Csuka Tamás áll a váci gyülekezet élén, felesége a segédlelkész. 1982—1984-ben a copf stílusban épült műemlék jellegű parókiát lebontották és az eredeti homlokzat visszaállításával újat építettek.

2000. márciusától 2012-es év végéig Fónagy Miklós, az Északpesti Egyházmegye esperese volt a gyülekezet lelkipásztora. 2014. január 15-től Dr. Borsi Attila a gyülekezet megválaszott lelkésze.

A kultúrházat nem államosították az ötvenes években, de a városi tanács utalta ki különböző szerveknek. Használta a fegyház, volt benne kocsma, mozi, általános iskolai tornaterem és úttörőház, végül a Váci Hajó SE kajak-kenu szakosztálya (már bérelte) 1971-től a legutóbbi évekig. Felújítása fejében a várostól megkapta a gyülekezet az alsóvárosi Ősz utcában lévő, korábban óvoda, majd Fotómúzeum célját szolgáló épületet 1998-ban. Itt indulhatott meg ez évben egy alsóvárosi missziói gyülekezet szerveződése.

Az egyházi épületek renoválásával párhuzamosan újul a gyülekezet. Istentiszteleteinken minden korosztály megtalálható.






A templom kertje valami csodálatos volt, rengeteg tavaszi virággal. Többek között egy színpompás virággal, mely a templomkertben a tisztaság szimbóluma is: a Liliomfiával (Magnólia) (egy másik posztban több fotót láthatnak róla).





És sok szép tulipánnal, nárcisszal....






Ha még egyszer költözöm, ilyen helyre szeretnék.... Kilátás a teraszról a Duna partra...


Végre elkészült az ebéd is: Csilis bab. Nagyon finom volt ! Köszönet a készítőjének! :-)


Még búcsúzóul megcsodálhattuk a cseresznyefa virágát a vasútállomás közelében, míg vártuk a vonatot....







Felhasznált források, irodalom







Tragor Ignác Múzeum Vác honlapja: http://muzeumvac.hu/muzeum/tortenet.html



Váci Felsővárosi Református Templom története: http://www.vacfelsovarosireformatus.hu/index.php?page=19

Köszönet a szervezőknek, idegenvezetőknek hogy ez a fantasztikus program létrejöhetett. Nekem nagyon nagy élmény volt :-)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése