2018. május 21., hétfő

Soroksári arborétum

Erről az arborétumról még sose hallottam. De még internetes fórumokon sem igazán.
Tény, hogy nincs közel, BKK-val megközelíthető, de alaposan meg kell tervezni az indulást és érkezést, mert már eléggé kívül esik mindenen. Hatalmas területről van szó, amit körbe lehet járni, pontosan kiépítve, és táblákkal, információkkal ellátva. A belépőjegy nem kerül sokba, és érdemes elkérni egy füzetet, ami mutatja, hogy mit érdemes megnézni a túra, kirándulás során. Aki sokat olvassa ezt a blogot szerintem már pontosan tudja, hogy engem mindig is érdekelnek az új helyek, mindig szeretek új ismereteket szerezni. Úgyhogy kíváncsian vártam a most szombatot.
Láthattunk most szárcsa kicsinyiket, ragadozó madarakat, éneklő rigót, szerelmeskedő csigákat és még sok minden mást....


A botanikus kert megközelíthetősége és néhány info:
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Botanikus_kert_(Soroksár)



Rövid története a kertnek:

Forrás: http://sorbotkert.hu/tortenet/#.WwMI9UxuI5g



A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. Célja a növénytani gyakorlati oktatás fejlesztése volt, elősegítve, hogy a leendő kertészmérnökök közvetlen kapcsolatba kerüljenek a növényekkel. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, de ma már egyre inkább előtérbe kerülnek az ismeretterjesztési, turisztikai feladatok is: a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyó, a természet értékei iránt érdeklődők körében.


A 60 ha-os Botanikus Kert Budapest XXIII. kerületében, a délpesti síkság szélén, Soroksár Péteri majorban található — alig 20 km-re a nyüzsgő nagyváros szívétől. Anonymus már a 13. században említi a „Surcusar” nevet, de a mai napig nem tisztázott, hogy helységnév volt-e, esetleg a Duna-ágat, vagy a mocsaras pusztát nevezték így. Annyi bizonyos, hogy a Kert területén már 4000 évvel ezelőtt is éltek emberek. A sziklakertek építési munkái során a kora bronzkorból származó leletek kerültek napvilágra: csontok, edénymaradványok, sőt egy fiatal férfi, teljesen ép csontváza is. Az 1700-as években gróf Grassalkovich Antal birtoka lett, aki a szorgalmas emberek hírében álló svábokat betelepítette Soroksárra.



A földeket az 1800-as évek közepétől felparcellázták. A soroksári parasztok megvásárolták a területet és rövidesen virágzó mezőgazdaságot alakították ki a könnyen megművelhető homoktalajon. Híres volt a korai burgonyatermesztés (a burgonyát konyhakészen, megmosva vitték piacra), malmaikban maguk őrölték a rozskenyérnek való lisztet és a „milimárik” naponta hordták a friss tejet a házakhoz.


Az 1940-es évek végén az államosítás során a felhagyott erdők helyére erdőt telepítettek.
A Soroksári Botanikus Kertben a Budapesti Állami Erdőgazdaság által 1948–1952 között telepített gyenge minőségű feketefenyő, akác, nemes nyár, szürke nyár, vadkörte, fekete dió, kőris és kocsányos tölgy ültevényből 32 ha maradt fenn. A terület többi részén felhagyott gyümölcsös- és szőlőskertek, felégetett, mocsaras területek, csatornák, legelők voltak. Bár a már működő Egyetemi Tangazdaságnak köszönhetően víz és villany rendelkezésre állt a területen, a gyűjtemény létrehozását teljesen az alapoktól kellett elkezdeni.


A botanikus kert felépítése:




Élőhelyek (Ember legyen a talpán aki egy nap alatt végigjárja):

1. Észak-Amerika növényei / Plants of North America
2. Kelet-Ázsia növényei / Plants of East Asia
3. Közép-Ázsia, Kisázsia növényei / Plants of Central Asia and Asia Minor
4. Kaukázusi növények / Plants of the Caucasus
5. Kelet- Közép- és Dél-Európa növényei /Plants of Eastern, Central and Southern Europe
6. Szibériai növények / Plants of Siberia
7. A Kárpátok növényei / Plants of the Carpathians
8. Rezervátum / Reserve
9. Vizes élőhelyek / Wetlands
10. Homokpusztagyepek / Sand steppes
11. Magyarország vadrózsái / Wild roses of Hungary
12. Vad gyümölcsfajok / Wild fruit species
13. Borostyángyűjtemény / Ivy collection
14. Honos évelők / Native perennials
15. Középhegységek növényei / Plants of the Hungarian mountains
16. Karsztbokorerdő / Calcareous shrub woodland
17. Alföldi kocsányos tölgyes / Pedunculate oak woodland of the Great Hungarian Plain
18. Tatárjuharos tölgyes / Tartarian maple–oak woodland
19. Gyertyános–bükkös / Hornbeam–beech woodland
20. Nyíres / Birch woodland
21. Fehérnyáras borókás / White poplar–juniper association
22. Szikesek növényei / Plants of saline grasslands
23. Rendszertani gyűjtemények / Taxonomic collections
24. Mediterrán és szubtrópusi gyűjtemény / Mediterranean and subtropic collection
25. Akácos / Black locust plantation
26. Véderdő / Shelter-belt

Igazi új lehetőséget rejt ez a kert, úgy érzem. A képgyűjteményt végigböngészve érdemes minden évszakban eljönni ide. Kocsival a belvárosba egy jó fél óra alatt el lehet jutni innen egy forgalommentes napon (mi szombaton tettük ezt meg). A mostani kirándulás csak amolyan ismerkedés volt vele, amit akartunk azt megtaláltuk túratársammal. Nem is szaporítom a szót, hadd beszéljenek magukért a képek. Persze a tó megtalálása volt a fő cél, de mindent ami belefért a röpke négy órába megpróbáltunk megnézni, amit lehetett.












Először az erdős részt néztük meg - de mivel a szúnyogok ezren támadtak meg minket, ezért inkább a tavat próbáltuk megkeresni. Útközben gyönyörű rózsákat, már lassan elvirágzó pipacsokat, verőköltő bodobácsot, lepkéket is láttunk. Mivel nem egy ismert hely, ezért nem sokan voltak sajnos a kertben.
Mindenhol táblák mutatták, éppen merre tart az utunk.











Ha nagyon sok téma van, akkor a fotózással vagyok elfoglalva, utána pedig figyelni kell, hogy időben visszaérjünk. A tó megkeresése még folyamatban volt. Sajnos az egyik helyen amikor továbbhaladtunk egy zsákutcába kerültünk, úgyhogy picit gondolkodni kellett, vajon hol lehet a keresett hely.
Persze itt is sok szépet láttunk, rigók énekeltek. Az égbolton már gyülekeztek a felhők, egy esetleges zivatar közeledtét jelezve... Seregélyek, szajkók hangját folyamatosan hallottam.







Az egyik helyre már másodszor mentünk vissza, amikor feltűnt, hogy baloldalt nád van. No gondoltam magamban, ez azt jelenti, hogy közel van a tó! Irány tovább. Így is lett. A tó előtt egy csiga l'amour-nak lehettünk szemtanúi. Őket ez mit sem zavarta - el voltak foglalva egymással és a hely romantikájával. Nekik volt igazuk :-) Mindenesetre nagyon cukik voltak...






Ezután egy pihenőhelyre érkeztünk, ahol a magunkkal hozott "ebédet" el tudtuk fogyasztani. Padokkal is szépen kivan építve a hely, sokszor le lehet ülni pihenni, ha elfárad valaki. Közben láttunk szárcsákat a kicsinyéivel, vízisiklót, békát hallottunk messziről, madarak repültek el nem messze tőlünk (főleg rigók és széncinegék). Abban biztos vagyok, hogy ősszel ha mód nyílik rá, visszajövök ide.










A pihenőhelyen jöttek a szárcsák és kicsinyeik. Nagyon szépek voltak.









Épp ebéd közben egy vízisikló is áthaladt a tavon, őt csak nagyon messziről tudtam lefotózni.


Közben egyre sötétebb fellegek érkeztek, elkezdett dörögni is, így túratársammal úgy döntöttünk elindulunk visszafelé. Iszkirizni is kellett rendesen, mert az utolsó pár percben szakadt az eső, ami fotómasinával nem a legjobb. Még szerencse, hogy olyan táska van hozzá, ami nemkönnyen ázik be. 
Autóval 25-30 perc alatt beértünk Budapestre, és megúsztuk a szétázást. Nagyon szép helyen voltunk, kalandos egy túra volt, és bekerült a bakancslistás helyek közé, ahová még visszatér az ember. Több tervem, ötletem is van vele...

És a blog írója személyesen:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése