2018. október 22., hétfő

Brunszvik-kastély az aranyló őszben

Az Óvodamúzum meglátogatása után a Brunszvik-kastélyt néztük meg feleségemmel. Kellemes, napsütéses őszi időben jó egy laza, délutáni kirándulás, persze fotózással egybekötve. Már az ősz erősen érződött a levegőben, csendben csodáltuk a hely és a Brunszvik-kastély ember alkotta gyönyörű szépségét, a tóban látható tükröződéseket, hulló faleveleket, teknőcök úszkáltak élvezve a szabadságot és a jó időt, és a szebbnél szebb fákat, ahogy már sárgultak, az évszaknak megfelelően. Ahogy egyik barátunk mondta ez a kert minden évszakban gyönyörű, most is így volt, nem csalódtunk. Így posztoltam pár fotót erről a barangolásunkról melyről legutóbb ebben a bejegyzésben számoltam be 2013-ban:
http://albertistvan.blogspot.com/2013/11/brunszvik-kastely-lassan-elkoszon-az-osz.html 

Aranyló színekben az ősz... Hát nem mesés?
Meghajlok a táj szépsége előtt...
Gyönyörű ez a tükröződés...
Őszi táj napsütésben...
Tökéletes idő, tökéletes hely... Kell ennél több?
Sétálunk itt egyet?
A kastély kertje mindenféle színekben pompázik...
Egészen közel a lélegző gyökerekhez...
Az akkori emberek tudtak valamit...
Nem tudom, ki hogy van vele, engem megnyugtatott...
Megnyugvással vettem észre, hogy a házikó és a csónak ugyanott van....
Ha a csónakban ülnék közel érezném magam a Mennyországhoz...
Egy festménybe is illő környezet...
Az elbűvölő kastély sem maradhatott ki háttérnek..
Mi mindent mesélne ez a kastély, ha tudna mesélni az elmúlt időkről nekünk?
Lassan kibontakozik az ősz...
Híd a tóhoz közel...
Egy fotó a blog írójáról...
A mesés környezetről...
Ha felnézek - a ránk zuhanó fák alatt ezt látom...
Igen, végre itt a kedvenc évszakom egyike

Teknőc úszkált a tóban.. Ők is élvezték a jó időt.

Ellenfény... Hálás téma.
Egyik kedvenc témám a képbe "benyúló" fa...
Itt végre egy kis felhő is megjelent az égen...
Bibliai jelenet a sziget belső részében…
Kedvenc színem a vörös ilyenkor! Fotózz, ember :-)
Emberi kezek munkáját dicséri ez a híd...
Imádom a tükröződést...
Ezzel a látvánnyal meg nem tudtam betelni...


És ezzel sem...
Egyfajta nyugodtság árad ebből a képből.. Mint belőlem is, amikor ilyen helyen vagyok.
"Itt van az ősz, itt van újra..." - nem hiába írta egyik kedvenc költőm
A kastély sokrétű arca... Mellette Brunszvik bácsi büszkélkedik.
Ismét sárgás színekben...
Utolsó búcsúpillantás...


Vártam már a pillanatot, hogy ismét a Brunszvik-Kastély kertjében legyek, mindenkinek csak ajánlani tudom, aki egy kellemes hétvégén ki szeretne kapcsolódni egy kicsit a szabadban. Mi Budapesttől mentünk, 35 perc alatt még vonattal is oda lehet érni, minimális séta kell a megközelítéséhez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése