2018. november 18., vasárnap

Egy elveszett katedrális nyomában - avagy barangolások a történelembe

Kíváncsian vártam ezt a kirándulást is, hiszen egy katedrális megtekintése azért nem semmi élmény. Már aki rendszeresen olvassa ezt a blogot biztos tudja rólam, hogy érdekel a történelem, a régmúlt korok emléke. A katedrális gondolata már az út közben lázba hozott, még mindig kedvenc könyvemre emlékeztetett, melynek most tartok csak a II. köteténél.

Bélapátfalvára beérve a IV. Béla úton haladtunk, ez a főút szeli át a települést és aztán folytatódik Szilvásvárad irányába. Néhány száz méter után, ott ahol bal oldalon a Szent István templom áll, míg jobb oldalon a Városi Emlékkert található, éles, majdnem 180 fokos kanyart kellett tenni, aztán az út balra kanyarodva rávezetett minket az Apátsági útra. Ezen kellett haladni egy darabig, jobbra elhagytuk a temetőt, kiértünk a faluból, aztán egy jobb kanyart és egy lejtőn történő leereszkedést követően meg is érkeztünk az apátsághoz.

Mivel a látvány egyszerűen mesés volt - itt kisfilmet is készítettem a helyről hirtelen felindulásomban, mely a bejegyzés végén nézhető meg.



A Bükk nyugati kapujában, Bélapátfalva határában találjuk az ország egyetlen épen maradt, középkori eredetű ciszterci apátsági templomát. Lenyűgöző erdei környezetben áll a három különböző kor építkezési stílusát is felvonultató kultúrtörténeti emlék.

Festői környezetben található, az épületegyüttes az idilli erdei környezetben, háttérben a Bél-kő megsebzett, hófehér sziklatömbjével feledhetetlen látvány. És mivel ősszel voltunk itt barangoló társakkal még szebb környezetben láthattuk a katedrálist... Az autóból kiszállva Bélapátfalván ez a látvány fogadott minket... Természetesen szóhoz sem tudtam jutni, laza kézmozdulatokkal elő is vettem a fotómasinát... :-)





Majd utána egy kiépített erdei ösvényen elindultunk felfelé... 






Megérkeztünk a katedrálishoz... Sok szabadidő nem volt a bambuláshoz...





A ciszterci rend rövid története:
A ciszterci rendet – mint a római katolikus Nursiai Szent Benedek rendjének (bencések) egyik ágát – Szent Róbert alapította 1098-ban. Első monostorukat a burgundiai Dijontól délre, Citeaux-ban (melynek latin neve: Cistercium) alapították, innen ered a rend neve. Chatillon Bernát gróf, a későbbi clairvaux-i Szent Bernát folytatta Szent Róbert munkáját, a rend tagjai bekapcsolódtak a lelkipásztorkodásba és a tanításba, mivel nagy tudással rendelkeztek: olvastak, írtak, szántottak, vetettek, mocsarakat csapoltak le, szőlőt és gyümölcsös kerteket műveltek, valóságos mintagazdaságokat hoztak létre.



Szívesen települtek a völgyekbe, ahol templomokat és monostorokat építettek, de távol állt tőlük a hivalkodás, a nagyravágyás és a pompa, templomaikat nem díszítették.

A ciszterci rend a Magyar Királyság területén 

Száz év alatt Európa egyre nagyobb területein terjedt el a rend, a Magyar Királyságban húsz középkori ciszterci monostorról szólnak a források. Hazánkban az első ciszterci apátságot II. Géza király (1141-1162) alapította Cikádoron (mai Bátaszéken). Fia, III. Béla király (1172-1196) lett a ciszterciek legnagyobb pártfogója, ő alapította Egres, Zirc, Szentgotthárd, Pilis (1184) és Pásztó ciszterci apátságait, míg az Erdély területén található Kercen apátságát már III. Béla fia, Imre király (1196-1204) alapította. Mindezekre a helyekre a francia területről jöttek a szerzetesek, akik lelkiségükkel, tudásukkal, műveltségükkel gyarapították az országot. A rendházak
sorába tartozott Ercsi, Buda, Siklós, Apátfalva, Kapronca, de a ciszterciek közreműködésével épült a péterváradi erőd és a pozsonyi vár egy része is. IV. Béla királyunk (1235-1270) további monostorokat alapított: Toplica, Szepes, Pozsega térségében.

http://www.szig.hu/rovid-iskolatortenet

A hazai legnagyobb és legjelentősebb a Pilisi monostor volt, mely romjaiban ma Pilisszentkereszt mellett található. A monostorok között filiális (anya-leány monostor) kapcsolat állt fenn, vagyis az újonnan alapított apátság leányapátság, az őt benépesítő apátság ellenőrzése alá tartozott.
A rend hanyatlása
Az 1241/42-es tatárjárás súlyos csapást jelentett az országra, városok, falvak és monostorok pusztultak el. 1357-ben mindössze csak tizenöt ciszterci apátságról tudunk, de ezek közül is csupán a szepesi, a péterváradi és a kerci apátságban élt 12-12 szerzetes, másutt az apáton kívül legfeljebb hat, vagy annál is kevesebb. Az 1526-os mohácsi vereség és Buda 1541-es török megszállása után a reformáció és a törökök előnyomulása következtében nemcsak a ciszterci monostorokban, hanem igen kevés kivétellel – a pálosoknak és a ferenceseknek maradt fenn néhány kolostora – az összes magyarországi szerzetesházban szinte teljesen megszűnt az élet. A törökök kiűzését követően már csak néhány ciszterci kolostorban indult újra az élet: Zircen, Pásztón, Szentgotthárdon.
A ciszterci rend oktató tevékenysége
1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, és a pécsi, a székesfehérvári, valamint az egri gimnáziumokban az oktatást a ciszterciek vették át tőlük, később pedig a bajai és egy budai gimnáziumban is ők oktattak. Zirc lett a magyarországi ciszterciek központja, ott képezték a rendbe jelentkező novíciusokat. 1923-ban XI. Piusz pápa felállította a ciszterci rend Zirci Kongregációját, amelynek alkotmánya, konstitúciója 1941-ben nyert először szentszéki jóváhagyást. 1945-ben a zirci apátságtól kárpótlás nélkül elvették birtokait, amelyek addig az öt gimnázium fenntartását szolgálták, 1948-ban államosították az ország minden iskoláját, 1950-ben pedig a totális kommunista diktatúra betiltotta a rend minden működését. 1989-ben a Zirci Kongregáció ismét államilag elismert intézmény lett, az első néhány szerzetes 1990 elején térhetett vissza Zircre. 1993-ban a pécsi (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma), 1994-ben a székesfehérvári (Ciszterci Szent István Gimnázium), 1997-ben a budai (Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium) és az egri gimnázium (Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium) ismét a rend tulajdonába és ciszterci irányítás alá került, de az oktatást főleg világi tanárok végzik. A Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza monostort – mely 1993-tól apátság – Kismaroson hozták létre.
A Bélháromkúti monostor építése
A Bélapátfalvai Ciszterci Apátságot 1232. május 16-án alapította a Boldogságos Szűz tiszteletére II. Kilit egri püspök a 781 méter magas Bél-kő hegy lábánál, mint a Pilisi (ma Pilisszentkereszt) monostor filiáját. A középkorban az apátságot Bélháromkútnak nevezték a mellette fakadó forrás (Háromkút) miatt.

belko-tanosveny_010.jpg
A Bél-kő hegy lábánál épült fel a monostor (kép: http://elmenyekvolgye.hu/tanosvenyek/156-bel-koi-tanosveny)
Az alapító püspök gazdag birtokadományokat juttatott a bélháromkúti monostornak a Bél nemzetség Eger környéki uradalmi területeiből és a Tiszánál található három halastóval. A templom és a monostor építését megszakította a tatárjárás 1241-ben, ekkoriban azonban a főfalak nagy része állt még csak, így a mongolok nem okozhattak nagy kárt. Az 1246-ból származó történelmi források szerint a templom már elkészült és szerzetesek éltek a monostorban.
1246-ra elkészült a templom
1289-ben IV. Kun László király (1272-1290) seregei felégették az apátságot, de azt helyreállították, 1383-ból is van építkezésre utaló adat. 1495-ben az apátság csere útján Bakócz Tamás, egri püspök (későbbi esztergomi érsek) kezelésébe került és ettől az időszaktól fogva az egri püspökség alá tartozott.



A monostor elnéptelenedése
A XV. század végére az apátság, több más monostorhoz hasonlóan fokozatosan elnéptelenedett, a monostor falai beomlottak. 1503-ban a perjellel együtt mindössze három szerzetes, míg 1508-ban öt szerzetes élt az apátság területén. 1534-ben a református hitre tért Perényi Péter várkapitány elfoglalta az egri püspöki birtokot, amelynek része volt a bélháromkúti apátság is, majd halála után I. Ferdinánd császár szerezte meg azt 1548-ban. Eger 1596-ban török kézre került, a folyamatos portyázások, harcok során a környék elnéptelenedett, a templom és a monostor elhagyatott rom lett. 1700-ban I. Lipót császár rendeletére az apátság, az egri papnevelő intézet tulajdonába került.



A templom helyreállítása
Az 1730-as években, a barokk korban kezdődött a templom helyreállítása az eredeti állapotnak megfelelően, amit végül 1745-ben szentelt fel gróf Erdődy Gábor egri püspök. 1934-ben kezdődött meg a templom műemléki helyreállítása Lux Kálmán vezetésével, de azt a második világháború félbeszakította. 1953/54-ben folytatódott a helyreállítás, az épület műemléki falkutatását Szakál Ernő kőszobrász restaurátor végezte.

belapatfalva.jpghttp://www.legifoto.com/magyar/galeria/belapatfalva_ciszterci_kolostor12/
A templom külső helyreállítása dr. Rados Jenő professzor tervei alapján Surin István építész irányítása alatt folytatódott, 1964 és 1966 között Valter Ilona régész vezetésével tárták fel a templom déli oldalán álló elpusztult monostor alapfalait, melynek során többek között megtalálták a közel 800 éves vízvezeték elemeit.

Látogatás az apátságnál
Ahogy haladtunk az úton a templom felé, előttünk látszottak a feltárt monostor falainak maradványai, amelyek egy 21x17 méteres teret zárnak közre, míg bal kéz felől magasodott a látványos Bél-kő hegy.

A templom külső helyreállítása dr. Rados Jenő professzor tervei alapján Surin István építész irányítása alatt folytatódott, 1964 és 1966 között Valter Ilona régész vezetésével tárták fel a templom déli oldalán álló elpusztult monostor alapfalait, melynek során többek között megtalálták a közel 800 éves vízvezeték elemeit.

A pénztár épülete, háttérben pedig a Bél-kő hegy. Itt egy filmet is megtekintettünk a kolostorról.
A pénztár épülete, háttérben pedig a Bél-kő hegy. Itt egy filmet is megtekintettünk a kolostorról.


A belső tér tükrözi a ciszterci rendre jellemző tulajdonságokat: a legszükségesebbre való korlátozás, minden hiúság elhagyása, a világosság, a méltóság, fenség és komolyság előtérbe helyezésével.






A ciszterci rendre jellemző a legszükségesebbre való korlátozás.... Nekem ez mindig szimpatikus volt.
A tatárjárásig elkészült részek (a szentély, a főhajó nagy része, a főhomlokzat) román, az utána épültek (a kereszthajók, a keresztboltozat) már gótikus stílusúak, míg a bútorzat, az orgonakarzat mellvédje, a XVI. Lajos stílusában kivitelezett, bibliai történetek domborműveivel – Jézus találkozása a szamaritánus asszonnyal, Jézus a megváltó, valamint a Magvető – díszített szószék, illetve az oltárok barokk kori alkotások.






Az épület, a ciszterci hagyományoknak megfelelően, torony nélküli, nyeregtetős, háromhajós kereszthajós szerkezettel bír, a három hajónak megfelelően egy fő- és két mellékoltár található a templomban.






Kimagasló értékű a jobb oldali, déli mellékszentélyben álló Szent Imre oltár, amely 1748-ban készült és a magyar rokokó művészet kiemelkedő alkotása. Középen, a festményen Szent Imre látható kezében liliommal, tőle balra Szent István, míg jobbra Szent László fából faragott szobrai állnak. Az oromzaton szintén két – magyar ruhába öltöztetett szobor – van: Szent Borbála és Szent Ilona szobrai.

Szent Imre oltár
A templomban található továbbá az ország legrégibb templomi orgonája is, amelyet rangos hangversenyek alkalmával is megszólaltatnak az orgonaművészek. A déli mellékhajóba külön bejárat vezet, ez volt a laikus testvérek bejárata.



A déli mellékhajó, hátul a laikus testvérek bejárata

Egy napot el tudtam volna itt tölteni.... De szorított az idő.





Nagyon kellemes kis kirándulás volt, visszahozva egy olyan történelmi kort, melyet már elveszettnek hittünk. Az ősz és a csodaszép idő különösen feldobta a hangulatot, és szinte láttam magam előtt, ahogy nem mi kirándulók, hanem a szerzetesek járnak a templomban és kívül...


És az ígért film (HD-ben nézendő!):



Nyitva tartás:

Előszezon: 2018. március 10. - április 30.
H: szünnap
K-V: 10:00 - 16:00
Főszezon: 2018. május 1. - szeptember 30.
H: szünnap
K-Szo: 9 - 18:00
V: 9 - 17:00
Utószezon: 2018. október 1-30.
H: szünnap
K-V: 10:00 - 16:00


Zárva:
2018. november 1. - december 31.

Árak:
Felnőtt jegy: 550 Ft
Felnőtt csoportjegy: 500 Ft/fő (min. 10 fő)
Nyugdíjas-, diákjegy: 450 Ft
Nyugdíjas-, diák csoportjegy: 400 Ft/fő (min. 10 fő)
Családi jegy: 1500 Ft/család (2 felnőtt + 2 vagy több gyermek)



A 6 év alatti gyermek ingyenes belépésre jogosult
Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2018 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Források és ajánlott oldalak:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bélapátfalvai_ciszterci_kolostor

http://belapatfalvaiapatsag.hu/

http://elmenyekvolgye.hu/bukk-hegyseg/107-belapatfalvai-ciszterci-kolostor

http://kirandulastippek.hu/bukk/belapatfalva-apatsagi-templom

http://www.belapatfalva.hu/index.php/latnivalok/gilitka-kapolna/11-
varosunk/latnivalok/10-belharomkuti-apatsag.html?showall=1&limitstart=ű

http://www.ocist.hu/rendtortenet-magyarorszagon

http://vigilia.hu/regihonlap/2002/7/valter.html

http://tortenelemcikkek.hu/node/170

http://esolivia.hupont.hu/38/belapatfalva-ciszterci-apatsagi-templom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése