2019. január 27., vasárnap

Etessük a madarakat!

Még javába tart a tél, ezért ha valahol elkezdünk etetni, ne hagyjuk azt abba. Ezt sokfelé olvasni az interneten, így mi is rendületlenül folytatjuk tovább. Dióval, mandulával, cinkegolyóval még az őszpót, vagy akár a zöldikét is oda tudtuk csalogatni. Kevéske szabadidőmből azt a pár órát leginkább a madárlesre fordítom mostanában. A hó is lassan elolvad és bár még a tavasz nagyon messze van még, bizakodjunk, hogy egyszer a jó idő is eljön...
De addig is, ha tudjuk etessük a madarakat!





































2019. január 20., vasárnap

Őszapók a madárlesnél

Bevallom alig vártam, hogy ismét kint lehessek a leskunyhónál. Most is esett vasárnap reggelre hó, igaz nem olyan sok, mint legutóbb. Szépen beetettünk, tettünk ki teavajat, diót, mandulát, szotyit kedvenceinknek. Én cinkegolyót is kiraktam bízva abban, hogy az őszapók végre megjelennek - jellegzetes hangjukat már napok óta halljuk a közelben. Volt is izgalom: berepült egy őszapó a beülő ágra, de először egy meggyvágó úgy elüldözte, azt hittem sose "jön" vissza. Szerencsére nem így lett...
Öröm nézni őket, ahogy járnak tollas barátaink rendszeresen a kajára, illetve ahogy először szinte szó szerint "döbbenten" szemlélődnek a felkínált rengeteg élelem láttán.
Süvöltőket is láttunk, hallottunk az egyik fán, de ők valamiért még csak messziről szemlélődnek. A szokásos 10-12 faj most is megvolt, egy-két meglepetéssel. Végre sikerült egy kicsit madárportrékat is készíteni, bár rendesen kapkodtuk a fejünket és a fényképezőgépeket - annyira nagy pörgés volt ma :-)
Szeretem is ezért a telet: nézni, ahogy hullik a hó, ahogy a madarak fürdenek a hóban, a hó ropogását hallani járás közben... Vagy csak kikapcsolódásként gyönyörködni egy hófödte tájban...
De lássuk inkább mit is láttunk ma az itatós madárlesben kedves Olvasóim!

Fehér szépség a lesnél... Őszapó!
Meggyvágó portré
Közép fakopáncs portréja hóesésben
Kék cinege visszanéz...
"Dühös" meggyvágó


Egy mezei veréb nyújtózkodik kíváncsian...
Csúcstalálkozó a beülő fán...
És akkor megérkezett a drágaszág: az őszapó!
Erdei pinty szemlélődik egy messzi fáról
Közép fakopáncs nézett be: milyen buli folyik itt?
Egy gyönyörű széncinege repült be a beülő ágra...
Nagyon szép harkály keresi a mandulát
A hó jobban elkezdett esni közben... Széncinegét nem zavarta ez...
Ő csak keresgélt és keresgélt...
Kék cinege kíváncsiskodott...
Meggyvágó nézett vissza durcáskodva...
Végre egy barátcinege! Őt is vártam...
Közép fakopáncs jött ismét...
Barátcinege nézett le kíváncsian...
Egy portré az egyik kedvencemről...
Egyszerűen nem tudok betelni velük...
Kék cinege mintha azt nézné: esik még?
Csuszka is bírja a mandulát...
Közép fakopáncs szépen megmutatta magát...
Mezei veréb - ő sem maradhatott ki...
Kék cinege és őszapó a beülő ágon cinkegolyót fogyasztva...
És végül egy búcsú fotó a nagy kedvencről: őszapó


Csodás egy nap volt a mai madárászás szempontjából. Három órát ültünk kint, de bőven megérte. Utána mindenki indult haza a saját családjához, ahol már készen várta a finom, ünnepi vasárnapi ebéd - ami valljuk be egy kis átfagyás után nagyon is jól jön :-)