2019. január 5., szombat

Hirtelen jött havazás

Még csak pár napja, hogy beköszöntött az újév, de már azt jósolták, hogy havazás várható erre a hétvégére. Már pénteken elhatároztam, ha havazik kimegyek a madárlesbe.
Nagyon szép látvány ám ilyenkor az erdő, a környezet, igazi békességgel, megnyugvással tölti el az embert. A forgalomra sem volt panasz, bár több hasonló érdeklődésű baráttal hallom, hogy az etetőknél kevesebb a látogatok, madárfajok száma, mint az elmúlt években volt, köszönhető az enyhébb teleknek. 
Raktunk ki mindenféle jót, csemegét, amikre kedvenceink jönnek is rendesen. A havazás egyre inkább erősödött, közben örömmel hallgattam a cinkék énekét, a szajkó mindenkit megijesztő hangját, az erdei pinty mesebeli dallamát az éterben. Csendben figyeltem és élveztem a szárnysuhogásuk közelségét. 
De hadd beszéljenek inkább a fotók arról, mit is láttam a mai nap :-)

Szajkó szinte csak az ínyencfalatokra jön :-)
Meggyvágó szemlátomást élvezte a havazást
Széncinege az egyik közeli fán...
Szajkó a biztonságos magasból figyelte az eseményeket
Szajkó megtalálta egyik kedvenc csemegéjét...
Az egyik legszebb szépség: kék cinege
Meggyvágó mintha ezt mondaná: de jó, havazik!
Ez bizony finom falat... Igen, etetünk :-)
A havazás közben erősödött...
Bizony, ezek finom falatok egy kékségnek...
Csuszka: nagyon gyakori vendég...
Meggyvágó, ha csapatostul jön, az az igazi...
A fák doktora is gyakran tiszteletét teszi...
Vajon min gondolkozhat?
Baljós árnyak: mezei veréb és a háttérben egy meggyvágó
A kirakott "vegyes eleség" jótékony hatására a harkály is csemegézik...
Meggyvágókkal nem tudok betelni...
Közép fakopáncs nagyon szép...
A felkínált csemege neki is jól jön ebben a havazásban...
Nocsak, ki van itt?
A hó egyre nagyobb... Széncinege
Van aki türelmesen dolgozik, nem zavarja az időjárás...
De a juti fali őt is érdekli ám :-)
Kék cinege és a cinkegolyó
Csuszka és a mandula
Széncinege és az alma...
Közép fakopáncs a nagy kedvenc...
Ezért a képért megérte kimenni ma...
Széncinege vár a "sorára" az etetőhöz az egyik fán... 
A mesés erdei pinty egyre nagyobb hóban
Meggyvágó megtalálta a legjobb helyet...
Széncinegék táplálkoznak
Erdei pinty fehér környezetben....

Igazából az lenne a jó, ha egy hétig folyamatosan esne a hó és tartósan hideg lenne. De az enyhe telek miatt sajnos a madarak száma jelentősen csökken a madáretetőknél, ez egyre inkább érezhető. Mindenesetre azt a pár órát míg kint voltunk a leskunyhóban én élveztem és ha időm engedi (no és persze az időjárás is) jövő hétvégén is kimegyek.

Most pedig pár kép a lesről és az erdőről, ami mellette található:

A leskunyhó maga az etető a háttérben...

A közelben lévő erdő

Az itató és a giga etető


2018. december 31., hétfő

Évzáró

Repül az idő, észre sem veszem. Ha jól számolom jövőre már hetedik éve fogok blogolni (2012-ben indult a blog). Idén sem született sokkal kevesebb fotó, mint idáig, bár azért voltak időszakok, amikor nem jutottam gépközelhez, nemhogy  blog közelébe. Összegezve az idei évet voltak meglepetések és hiszem, hogy jövőre is lesznek fotózás szempontjából. Most a hagyományokhoz képest nem képértékelő összegzést tartok, hanem inkább egy videóval kedveskedek Olvasóimnak az év fotóiból. 
Mellette a http://www.albertistvan.hu weboldalam is fejlődik folyamatosan, érdemes egy pillantást vetni rá.
Ne felejtsétek átállítani nagy képernyőre és HD minőségre.
És így egyúttal kívánok mindenkinek, aki rendszeresen visszatér:

Békés, boldog új esztendőt! 



2018. december 30., vasárnap

Év végi madarászás

Az enyhülés nem jó a madarászásnak, ilyenkor a fajok egy kicsit leegyszerűsödnek. Most is úgy csináltuk, hogy egy-két órát a madárlesben töltöttünk fotóstársammal, majd átmentünk a közelben lévő Kána-tóhoz. A hó sajnos teljesen elolvadt, sokszor igazából csak kikapcsolódni megyek ki kedvenc leskunyhómhoz. A beülő fát variáltuk meg egy kicsit - a befúrt lyukakba mandulát helyezünk el tollas barátainknak és a teavajból is rakunk oda egy kis csemegét. A fotókból úgy látom vissza, örültek neki azért. 
Az idei utolsó látogatásunkból állítottam össze pár fotót kedves Olvasóimnak.


Csuszkának tetszett a kirakott mandula...
És azt mondta jó a kaaaaja :-)
Széncinege is többször visszajárt...
Egyik harkály körülbelül 15 percet dolgozott a fán...
Barátcinegét nehéz lefotózni.. Egyszer ott van, aztán....
Közép fakopáncs is odaszokott a leshez…
Meggyvágó folyamatosan jön és lakomázik...
Ha madár lennék én is szeretném...
Mint ahogy ő is...
Egyik fent, másik lent...
Viszonylag ő is sokáig ott volt... A készlet fogyott rendesen...
Még egy utolsó fotó erről a szép madárkáról...
A "terülj, terülj asztalkámról..."
És az egyik kedvenc cinegémről a barátcinegéről...

Utána kiugrottunk a közeli Kána-tóhoz. Jó ott egy egészségügyi sétát tenni, figyelni a természetet. Sajnos azon mindig elszomorodom, hogy mennyi szemét van ott... Viszont a tásokat igazi kikapcsolódás fotózni...


Morcosan...
Csábító a tekintete...
Csörgő réce úszkált közben...
Vízityúkot vettünk észre...
Tőkés réce tojó közeledett felém...
Meseszépek voltak...
Befejezésül egy vörös vércse...