2019. május 30., csütörtök

Gondoskodás

Amikor 2014-ben megépült az itatós madárles nem gondoltam volna, hogy ilyen sok élményt fog nyújtani. Az eddigi évek tapasztalatai alapján május végén az adott szezon lezárult és a madarak ősszel jöttek legközelebb, amikor ismét kezdett lefelé kúszni a hőmérő higanyszála. Idén talán a változékony időjárásnak köszönhetően meglepően nagy a madárforgalom - ha jó idő van pancsolás van soron, de a fiókákat is sokszor itt etetik, ami csak jó, hiszen madárfióka etetést azért nem sűrűn láthat közelről az ember. És ezért is lett a gondoskodás a poszt címe, néha nem semmi ahogy a tollas szülők a csemetéjükről gondoskodnak... És egy másik nagy öröm - seregély, zöld küllő, meggyvágó elég gyakori vendég lett mostanában.

Először a harkályokat vettük észre feleségemmel, majd fiatal meggyvágó is jött, ami jó volt, hiszen mindketten szeretjük ezt a madarat.  De inkább hadd beszéljenek magukért a fotók!

Fiatal meggyvágó etetése




2019. május 19., vasárnap

Májusi madaras

A sok eső ellenére az elmúlt hetekben viszonylag sokat voltunk kint a madárlesnél hol feleségemmel, hol pedig egyik fotós barátommal. Nincs okunk panaszra, mert a madárforgalom továbbra is megvan, bár természetesen a téli pörgés azóta már inkább nyugodtabb mozizásra változott. De a változatosság gyönyörködtet - hol balkáni gerle pár érkezik, hol zöld küllő, meggyvágó, seregély, zöldike, nagy fakopáncs, barátposzáta... Valahogy úgy érzem, most van a madárles abban az időszakban, hogy a környék madarai felfedezték, mint lehetőséget és rendszeresen visszajárnak, azaz repülnek :-)
A nyárfának a termése folyamatosan hullik, néha az embernek az az érzése, mintha havazna. Folyamatosan pucoljuk az itatót, de pár fotón így is látszani fog. Abban bízom, hogy az idei tavaszi szezonban július elejéig érdemes lesz kimenni kedvenc leskunyhómba….

Csobbanás seregély módra...


2019. május 5., vasárnap

Vízcseppesen

A májusi eső aranyat ér, sokszor azt mondják. Most a május nagy esővel kezdődött, így fotózás szempontjából ez a hétvége lightosabb volt. Kinek van hidegben, esőben kedve kimozdulni? De a saját kertünkben tettem egy kisebb sétát, és készítettem pár esőcseppes virágfotót... Erről állítottam össze egy kisebb válogatást.
Fogadják szeretettel kedves Olvasóim! :-)






Az utolsó kökörcsinek nyomában

Végre elérkezett az idő, hogy ellátogattunk idén feleségemmel a Vácrátóti Arborétumba. Mondanom sem kell, hogy Vele szeretek a legjobban kirándulni. Szép tavaszi időnk volt, nem akarok közhelyeket használni - de a hetedik érzékem azt mondta lesznek ma meglepetések. Én már varázskertnek is elneveztem magamban, mert minden évszakban más arcát mutatja. Pedig nem egyszer megkérdezték már miért mész oda megint? És ha azt gondolják ugyanazt láthatom, ez így nem igaz. Nem beszélve a kert élővilágáról madarakról és az üvegházakról. Most az orchidea kiállítás taglózott le minket teljesen....
Gyíkot, mókust, lepkéket, tulipánokat, kökörcsint, tavaszi virágokat, erdei pintyet, széncinegét és még sok minden mást láttunk. Igazi kikapcsolódás volt...

Egyik legszebb virág - kökörcsin