2019. július 23., kedd

Szlovákiai vártúrák I. - Vöröskő vára

Feleségemnek - ahogy mondani szokták mindig az asszonynak van igaza - támadt egy fantasztikus ötlete, menjünk el egy napra szlovákiába és amit tudunk nézzünk meg, most legalábbis vár témában. Merész egy ötlet ez nyáron, nagy melegben, de gondoltam nosza - útra magyar. Mivel ez a blog nem csak természetfotózásról szól, hanem utazásainkról is kíváncsian vágtunk neki az útnak. Mindig is érdekelt a régmúlt, a történelem - ha az út végére el is fáradunk, de nagyon sok látnivalóban lesz részünk, mi így gondoltuk. És Szlovákia nincs olyan messze, elég hamar eljut oda a barangoló.
Ahhoz, hogy ezt a tervet végre hajtsuk hajnalban még sötétben kellett felkelni, Első állomásunk a Vöröskő vára volt,  Hrad Červený Kameň szlovákul.






Térkép szerinti elhelyezkedése:

Vöröskő vára Google térkép

Pozíció Szlovákia térképén:
é. sz. 48° 23′ 30″, k. h. 17° 20′ 08″
Ország: Szlovákia
Mai település: Cseszte
Épült: 13. század
Állapota jó, építőanyaga: kő, tégla

Vöröskő vára felülnézetből - Forrás : http://slovakia.travel/hu/a-voeroeskoi-var
Az idei nyáron nem mindig van nagy meleg, de ezen a napon kifogtuk. Hajnalban még kellemesnek mondható klíma volt, de szépen kúszott felfelé a hőmérő higanyszála 30 fok és felé. 

Megérkezésünkkor először a várhoz vezető udvar fogott meg minket... 











A vár története a XIII. századba nyúlik vissza. Itt töltötte özvegységét Konstanca, III. Béla királyunk lánya, férje halála után. Csák Máté is birtokolta egykor a várat. Határvédő erőd volt,  Pozsonytól Zsolnáig védte az ÉNy-i határt. A szép környezetben épült vár jó állapotú és ma a szlovákiai idegenforgalom látványossága. 
Aki érdeklődve a várkapu feliratát észrevette ezt olvashatta: Patrona Hungariae ora pro nobis.  Fölötte megkopott Mária szobor. A magyarok Nagyasszonya. Talán éppen értünk imádkozik. A kapu hajdani ornamentikája hiányos és viharvert, de a felirat szívet dobogtató.
  A vár történetéről a teljesség igénye nélkül annyit, hogy több tulajdonosa is volt, ostromolták, lerombolták, átépítették, tűzvész martaléka lett, környezete lakóit pestis járvány tizedelte meg az idők folyamán. Említésre méltó a Thurzó család, akik 1523-ban kapták meg a várat Habsburg Mária királynétól. A családot elsőként a nikápolyi ütközettel kapcsolatban említik, melyben két Thurzó is részt vett /György és Szaniszló/. A család felemelkedése kitűnő kereskedelmi érzéküknek volt köszönhető. 1490-ben megszerezték Corvin János felvidéki bányabirtokait. Elsősorban a Besztercebányán bevezetett technikai újdonságok alkalmazásával nagy vagyonra tettek szert. Ismert, hogy a középkorban Magyarország  mérhetetlen gazdagságú, arany, ezüst, réz és só bányászata igen jelentős volt. A bányászati jogok megszerzése hihetetlen vagyonhoz és politikai befolyáshoz juttatott néhány családot.



Miközben egyre többet tudtunk meg a vár történetéről a várat is csodáltuk, meg a környező tájat is:














Vöröskő várának legendája azt meséli el, miként döntötte el 12 bölcs ember, hová épüljön a vár. Tizenegy a Kukla hegycsúcsot ajánlotta, amely épp szemben állt azzal, ahol a Vöröskő vára megépült. A tizenkettedik, a legifjabb ajánlotta csak azt a helyet, amelyre került. A többit azzal győzködte, hogy a Kukla csúcsán szellemek tanyáznak és kísértetek járnak. Az építkezés zaja felingerelné őket. A többség mégis a Kuklát választotta, majd elkezdődött a munka. Az építők aznap lerakták az alapokat. Éjjel viszont különös dolgok történt - a megépített alapot a tündérek felemelték és átvitték a szomszédos pontra. A munkások másnap reggel a Kukla csúcson hiába keresték, nem találták azt. A bölcsek újra összeülvén igazat adtak a legfiatalabbnak és abban maradtak, hogy a vár inkább a mostani helyére kerüljön.
Másik változat szerint a tündérek választották ki a helyet a vár számára, mert III. Béla magyar király leánya, eredetileg a falu keleti felére gondolta, de a falubeliek tanácsára inkább figyelembe vette a tündérek akaratát. Az ártó szellemek a várat többé már nem bántják. A vár hálából a Felvidék egyik legépebb erődítménye maradt a mai napig a Kis-Kárpátokban.

A vár udvarában úgy tűnt izgalmas várjátékok kezdődnek, melyek egy kicsit visszarepítenek a múltba... Legalábbis kosztümileg.






Kellemes kikapcsolódás volt a jelmezeseket nézni és hallgatni. Közben jellegzetes korabeli zene is szólt. 

A család alapítója Hans Fugger a dél-német Augsburgban letelepedett szegény takács volt/1367/. Vitatható működésükkel, de mindenképp jó kereskedelmi érzékükkel 150 év alatt leszármazottaik kezében volt a német-római Birodalom vagyonának kb. egytizede! Jakob és Anton Fugger nevéhez fűződik az 1516. évi császárválasztás, az általuk biztosított kölcsönnek köszönhető V. Károly trónra kerülése. A családi érdekeltségek nem csupán a koraújkori bankszektorra terjedt ki, beleértve, hogy a pápák egyik bankházaként is működtek / 1476-tól /, hanem kezükben tartották a korabeli Európa érckereskedelmének jelentős részét is. Pl. pénzügyi blokáddal akadályozták meg II. Lajos kétségbeesett  igyekezetét, amikor saját kezelésbe akarta vonni a bányákat. Az 1525. évi országgyűlés követelte Lajostól a Fuggerek kiűzését, mert azok „ az  ország kincseit kimerítik és kiviszik.” Ténykedéseik körüli negatív  közhangulatot  jellemzi, hogy a magyar nyelv „fukar” szavát a család nevéből  eredeztetik.

Ennek a várnak a kiállítása egyedülálló várpatikáról, a Mária Mennybemenetele kápolnáról, a fegyvergyűjteményről, illetve a csodálatraméltó pincehelyiségekről nevezetes. A szabálytalan alaprajzú, négy sarokbástyás Vöröskő vára az ország egyik leggazdagabb antik bútorkiállításának ad otthont. A Pálffyak által az évszázadok során összegyűjtött műkincsek, bútorok, festmények, fegyverek nagy része szerencsére épségben megmaradt a kastélyban, de a környék kisebb kastélyainak berendezési tárgyait is itt gyűjtötték össze. A kastélyban a történelmi bútorkiállítás keretében a kora barokk berendezési tárgyaktól kezdve az empiren keresztül a biedermeierig követhetjük végig a stílusok, divatok különböző példáit.

A kiállítás fotózható 2 Euró fejében, ami szerintem nem egy nagy összeg, és fantasztikus képeket készíthetünk róla, ami örök emlék marad. Ebből láthatnak egy kis bemutatót kedves Olvasóim, persze a teljesség igénye nélkül :


















Néhány kisebb részletet leszámítva az épületben nem maradtak fenn az eredeti berendezései. Tornyában kiállítások láthatók, melyek egyike a felújítás folyamatát mutatja be eredeti felvételek alapján. Maradandóbb élményt a kilátóterasza tartogat a látogatóknak, ahonnan a kastély udvarára, kertjére való kilátás mellett belátható a teljes környék, a Kis-Kárpátok hegyvonulatai.

Vöröskő vára után nem ért végett Szlovákiai kirándulásunk, de erről majd a következő bejegyzésben fogok beszámolni...

2 megjegyzés:

  1. Sok éve, még az analóg fotós korban jártam itt. Idén bennem is felmerült az ötlet, hogy újra meglátogassam, de azt olvastam róla, hogy csak csoportok látogathatják. Egyénileg is be lehet járni a várat?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem csak csoportosan, mi is csoporttal voltunk ott. Megyeri, mert így egyúttal idegenvezetés is van hozzá.

      Törlés